A szent asszony

Harsányi Lajos. A szent asszony. Magyarországi Szent Erzsébet Életregénye [ Vass József Dr. népjóléti minister bevezető soraival]. Budapest, 1928. Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadás (ny.). 238 p. Fűzött égészvászon kötés. // A szenvedő szegénység verejtéke szakadatlanul pereg minden kor társadalmának arculatáról. nemcsak az a verejték, amelyet a kenyérszerző munka sajtol, hanem az a másik is, a nyomorban vajudók, az élet félelmében vergődők s a betegek meghatóan keserű verejtéke. A modern idők szociálpolitikusa óriási tudományos felkészültséggel vizsgálja ezt a jelenséget. Érdekes probléma neki, csak úgy, mint bármely más társadalmi tünet, - de semmi egyéb. Kideríti okait, megméri és statisztikába szedi kiterjedését, elméleteken nyargal s követeléseket harsonáz állam és társadalom felé, talán hozzá is járul a kérdés tisztázásához, ám laboratoriumából s könyvei lapjairól csak a megismerés hidege árad, a társadalom arculatáról pedig enyhítetlenül pereg azonközben is a szenvedés verejtéke. Az evangélium ösvényén haladók ma sem sokat törődnek szociálpolitikai elméletekkel, magyar Szent Erzsébet asszony századában nem is törődhettek. Az a század az erős hit és a temérdek nyomorúság kora volt. Az erős hit könyörületet, irgalmasságot fakasztott a szívekben s az ékesköntösűek kőváraikból s dús palotáikból szapora látogatásokat tettek a rothadó nyomor birodalmában, kezükben Veronika kendőjével, letörölni néhány cseppet a rettenetes verejtékből. Ez volt az a kor, amelyben a házak bejáróit árkádosra, a kolostorokét folyosó-alakúra építették, hogy a szegények s utasok ott meghúzdhassanak, sőt a hidakat is úgy faragták s párkányozták, hogy alattuk a szegénység irgalmatlan időkben menedéket találhasson. Ez a kor a szegényben s betegben nem szociális problémát, hanem a kálváriáját járó krisztust látta, azért a szívből nem elmélet fakadt, hanem a segítő charitas gyönyörű lendülete, amelynek XIII. századbeli fejedelemasszonya magyar Szent Erzsébet.

Mutass kevesebbet