A Szent István Társulat százötven éve 1848-1998

Hazánk legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1998-ban ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. A nagy múltú intézmény átélt és túlélt két világháborút, több forradalmat és rendszerváltozást, s a békeévekben tucatnyi általános gazdasági válságot, melyek számos hasonló vállalkozást tüntettek el a történelem süllyesztőjében. A Szent István Társulat e másfél évszázad során nem csak könyvkiadóként működött, jelentős szerepet vállalt a magyar közoktatás, kultúra és tudomány szerteágazó területein. Tagjai közt olyan neves személyek tevékenykedtek, mint Eötvös József, Semmelweis Ignác, gróf Zichy Nándor vagy Deák Ferenc. Fő profilja azonban mindvégig a könyvkiadás maradt; tanúskodik erről az a sok ezer magyar, német, horvát, szlovák, román és rutén nyelvű kiadvány, melyek összpéldányszáma több tízmillióra tehető. A 20. század első harmadában a Szent István Társulat európai mércével mérve is a legrangosabb kiadók közé tartozott, munkájáért XI. Piusz pápa 1923-ban az "Apostoli Szentszék Könyvkiadója" megtisztelő címet adományozta. Fejlődésének a II. világháború utáni hatalomváltás vetett véget: nyomdáját államosították, üzleteit elvették, folyóiratait betiltották, lehetetlenné tették az addig élénk társulati életet, s a könyvkiadást minimálisra korlátozták. A kényszerű alkalmazkodás éveiben csak folyamatos küzdelem árán sikerült a megjelentethető példányszámot fokozatosan növelni, míg végül 1989-ben szabaddá vált a kiadó működése. A Szent István Társulat megalakulásának 150. évében elérkezett az idő, hogy Mészáros István professzor kutatómunkája nyomán, egyfajta kortörténeti dokumentumként a szélesebb olvasóközönség is megismerje e nagy múltú - s remélhetőleg, nagy jövőjű - szellemi műhely tevékenységét.

Mutass kevesebbet