A Szfinx üzenete

Ősi rejtély őrzője, minden titkok tudója, a Nagy Szfinx évezredek óta mozdulatlanul mered a végtelenbe, kelet felé, hogy a csillagokból olvassa ki az emberiség rég feledésbe merült üzenetét. Ma, amikor civilizációnk egy újabb magy ciklus vége felé közeledik, egyre fontosabbá válik, hogy megértsük ezt az üzenetet. A kirakójáték utolsó darabja is a helyére került. A geológusok és az archeo-asztrológusok már régóta állítják, hogy a Szfinx jóval régebbi, mint ahogy eredetileg azt feltételezték. Az egyiptológusok szerint az alkotás i. e. 2500-ból származik, ám mi tudjuk, hogy jóval előbb, i. e. 10500-ban, az Oroszlán jegyének korában kezdték építeni. Már abban is biztosak vagyunk, hogy a Szfinxtől fél mérföldre található három gizai piramis sem holmi megalomániás fáraók síremléke, hanem az Orion-öv három csillagának 15 millió tonnányi kőbe ágyazott precíz földi térképe. Akkor viszont valaki üzenni akart nekünk valamit? És ha igen, mit? A Szfinx üzenetében Robert Bauvel és Graham Hancock a legmodernebb komputeres szimuláció segítségével tudományosan megalapozott időutazásra repítik az olvasót, hogy együtt törjék fel a műemlékekbe ágyazott ősi titkosírás kódját, és hogy új elméleteket fogalmazzanak meg a piramisszövegek és más ősi egyiptomi írások értelmezéséhez. Részt vehetünk tehát ebben az intellektuális kincsvadászatban, amely egymás mellé állította a témában jártas legjelesebb egyiptológusokat, kormányhivatalnokokat és mágnásait. Vajon mit keresnek? Mi található szeizmikus felmérésekkel felfedezett Szfinx alatti kamrában? Mi rejtőzködik a Nagy Piramis zárt ajtaja mögött? És vajon milyen sors vár az emberiségre? Tényleg a végzetünkbe rohanunk?

Mutass kevesebbet