A szocialista képzőművészet jelképei

Ha valaki Bíró Mihály plakátját, a kalapácsos vörös férfit látja, önkéntelenül a forradalomra gondol. Nemcsak Magyarországon: a kalapáccsal lesújtani készülő férfi alakja a világ számos más országában feltűnik - plakátokon, röpcédulákon, könyvcímlapokon -, ahol és amikor forradalmi erjedés, forradalomra készülődés folyik. Bíró plakátja példa arra, hogyan lesz jelképpé, sőt jelvénnyé egy műalkotás, amelynek motívumai külön-külön is alkalmasak a szocialista gondolat kifejezésére, együttesük pedig jelképpé emeli az egyes motívumokat. A hatalmas izomzat a munkáserőt, a munkásosztály erejét jelképezi; a kalapácsa a munkás szerszáma, ütésre emelve félelmetes fegyver. A vörös szín pedig a parasztforradalmak óta a felkelők, lázadók szín: vörös a zászló, vörös a jakobinusok sapkája, s vörös a forradalmárok kiömlő vére. Bíró műve plakát, s a plakát hivatása, hogy tömegekre hasson, azonnal. Motívumainak jelentése s a motívumegyüttesé is nyilvánvaló első pillantásra. Vannak azonban olyan jelképek, amelyek nem ennyire nyilvánvalóak: a művész célja lehetett, hogy - pl. az elnyomás körülményei között - ne értsék meg, csak azok, akikhez szól. Aradi Nóra magyarázatai, elemzései hozzásegítenek ahhoz, hogy e rejtettebb jelképeket is fölismerjük, s ezáltal jobban megértsünk olyan alkotásokat is, amelyeket már láttunk, de a művész szándéka nem volt világos előttünk. Különösen érdekes egy-egy motívum történetének nyomon kísérése századokon, esetleg évezredeken át, miközben a jelentés sokszor módosul, néha ellentétessé válik. A tartalmában újszerű mű értékét több száz illusztráció növeli.

Mutass kevesebbet