A szőlő metszése

Előszó

Bevezetés

1. A metszés- és tőke-mfivelésmódok kialakulása
2. Alaktani (morfológiai) alapismeretek

Első fejezet

A metszés elméleti alapjai
1. A termés kialakulása és a rügyek
a) A rügyek keletkezése
b) A rügyek felépítése
c) A fürtkezdeményok kialakulása és további sorsuk
d) A rügyek termékenysége
e) A rügyek termékenységének évenkénti alakulása
2. A szőlő termőogyonsúlya
3. A tormőegyonsélyt meghatározó rügyek száma
4. A rügyek szétosztása
5. A rügyek kihajtásának és alvamaradásának törvényszerriségei. A szőlő polaritása
. A szőlő polaritása
a) A világos rügyek kihajtása és alvamaradása
b) A rejtett rügyek kihajtása
6. A polaritás elleni küzdelem módjai
a) Kizárólag rövid termőcsapok alkalmazása
b) A esoresapos váltómetszés módszere
c) A termővesszők ívelése
d) A fejműveléses módszer
7. A megterhelés hatásai
a) A termésmennyiségre gyakorolt hatás
b) A termésminőségre gyakorolt hatás
e) A tőke erőboni állapotára gyakorolt hatás
8. A metszés következtében előálló vesztoségek
9. Az elöregedés folyamata és a megifjítás módjai
a) A visszaugrás


b) A gyökerek megifjítása
c) A tőkék megifjítása döntéssel 10. A legkedvezőbb megterhelés és annak meghatározása
10. A legkedvezőbb megterhelés és annak meghatározása
a) A legkedvezőbb megterhelés fogalma
b) A legkedvezőbb megterhelés meghatározása 11. A termés meghatározása a metszéskor
11. A termés meghatározása a metszéskor

N4Asodik fejezet

A szűrő alakító metszése és a tőke-művelésmódok 1. A tőkék alakítását meghatározó tényezők 2. A tőkék kialakítása és a tőke-művelésmódok jellemzése a) Elterjedt tőke-művelésmódjaink
1. A tőkék alakítását meghatározó tényezők 2. A tőkék kialakítása és a tőke-művelésmódok jellemzése a) Elterjedt tőke-művelésmódjaink
2. A tőkék kialakítása és a tőke-művelésmódok jellemzése a) Elterjedt tőke-művelésmódjaink
a) Elterjedt tőke-művelésmódjaink
A fejművelés
A fejművelésű szőlők gyalogművelése
A bakművelés
b) Egysíkú nagyüzemi tőke-művelésmódok
A legyozőalakú bakművelős
A Guyot-művelés
A vízszintes alacsony kordonművelés
c) Kisebb jelentőségű tőke-művelésmódjaink
Különböző lugasművelések
A combművelés
A Kostka-művelés
d) Fontosabb külföldi tőke-művelésmódok
A Szovjetunióban elterjedt tőke-művelésmódok
Bulgária jellegzetes tőke-művelésmódjai
Franciaország tőke-művelésmódjai
Olaszország sajátságos tőke-művelésmódjai
Az osztrák Moser-féle magasművolés
e) A gyorsított tőkekialakítás ós termőrefordítás
f) Szőlőink átállítása más tőke-művelésmódokra

Harmadik fejezet

A termőszőlő metszése 1. A metszési eljárásokat meghatározó tényezők 2. A metszés ideje 3. A metszés eszközei 4. A metszés végrehajtása 5. A fás metszések
1. A metszési eljárásokat meghatározó tényezők 2. A metszés ideje 3. A metszés eszközei 4. A metszés végrehajtása 5. A fás metszések
2. A metszés ideje 3. A metszés eszközei 4. A metszés végrehajtása 5. A fás metszések
3. A metszés eszközei 4. A metszés végrehajtása 5. A fás metszések
4. A metszés végrehajtása 5. A fás metszések
5. A fás metszések
a) A rövid metszések
A kopaszmetszés
A rövidcsapos metszés
b) A hosszú motszések
A hosszúcsapos metszés
A félszálvosszős metszés
A szálvesszős metszés


c) A metszési módok leegyszerűsítése
6. A harmatgyökerek eltávolítása
7. A zöldmetszések
a) Egyes zöldhajtások teljes eltávolítása. (Hajtásválogatás.)
b) A zöldhajtások visszametszése
A termőhajtások bekurtítása 11111
A hajtások csonkázása
A hónaljhajtások visszacsípése 1115
A szőlő zöldmetszése másodtermés nyeréséért Ii
e) A többi zöldmunkáról as
8. Különleges metszések 135
a) A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése 135
b) A késő tavaszi fagykárt szenvedett szőlők metszése
c) A jégverte szőlők metszése 14*

Nemdik fejezet

Néhány borvidékünk jellegzetes metszés- és tűkemlívelés-módjának ismertebb.
1. A móri kopaszmetszéses fejművelés 1,41
2. A soproni szálvesszős metszésű fejművelés L»
3. A badacsonyi „két világos szemes" metszéssel egybekötött bakművelés 14111
4. A futóhomoki szőlők fejművelése II,
Ő. Tokaj hegyalja metszés- és tőke-művelésmódja M
6. A többi borvidék metszés. és tőke-művelésmódja L»
Legfontosabb szőlőfajtáink metszési igénye. 13T
Irodalom 15d


ef A mrioalsi rndoink Intirlaglöft
11
41, A harmatRyfAt4.4. 1.54voli4ao
11

7. A soktrantatiaolt 11
s) Reng nNbilliai 1 ock adj« eatt-olitiaa. I13altiná14«*14543
13

Aj A atgelhejlámbk vannne4.94a III
A tera.thajllánk baltunalre
18
A 14.11.44,4 raink114144a
13
A 14/.411ajt.144. vlwaamIrirme
la
A szt14 zrldn.r.:44144. alandtrraba nyadadárt
IS
oj A tobbi ze4lorsIkArt5/
la

E Rak:41hr. mactotése:4 13
a) A tét fagykkt. asomailoti adlak ~ra
12
1) A agtal r.ava;,.., fogyldar. m4~1~ ira6MIt ~S».
12
41 A 11Krc/I. u.A1Kk /n. latts
IS
Noreell re'r. :I
Nrhátry banidi►Aak jeilegartes ineblefin és Skeinavribs-saódjának Sah
I. A vári kopotnetesinel fcizaArrié.
11
S. A ovpsvai aaálvestA. asetsate6 fe»tAve16.
111
S. 4 bedscranYi .k44 vaágot ananes" motattsclegybekotött balnaitelia
11
4. A fulólennatAki wo(41k byjnithelfer
11
A. To1.4.ihrt{valja t etnieV‘t • éti .41:nallveZésmödja
LI1
A. A mm,. barvida rm-1.414- #4 tar művelik/utódja
15
Iii,-fontowabh 44614fajtáink metuési zraye.
III
Innialt.n,
.
.
..
.
•
.....
•
•
•
................... . •
18


L A mrcszés rn tőlta•Avelémaód.ok Icialakalitum
t. A!nktoni Pttr-crfulógiA■1 *lapis:tartott& . ......... .

31%* •

A mehet& simólnd alapjai

I. A tdatais kiahLktilása é's a rillyzjak
a) A rt).azyc• k^letker(4a
A) A ragyok
e) ftlre.kitéay*k kialakulása S további scan&
4) A rfigy-ak tarmaS~
a) A rflgy4c tarm(dkea~.,4nok évonkSti Alakulása
2. A saAlA tamf.e~1,rs
S. A hiszukgyenallyt megliASA3x4 ?fitt-t& estima
t. A r7i(cycAt veracert.55a
S. A züKvelt kihajtásatak alvarszadiusinak V2Whyszeréséei
A ssAlő pata/itass
a) A világa:: rügyek kihajtása h alcamaradáis
h) A :ejtett rtinrk kthaltaaa
Ik A polaritás elleni ki:U(14m zn6djai
a) Kigrálag rbvid hyrnareampak alkalmazás,*
6) A r. MtlF03 vábólneuris módetero
e) A tarminteat 1.;:k1haa
d) A fejmilveléas liatalster
7. A me,t,:rterhetés hatás/
n) A terméamenayirévm gyalmmlo hatás
L) A tari•.!--wranteé5tr Fyakuralt hatás
o) A tál s cami állapuláta gyakr,z4r. halót
S. A motakee IcenatkatuShon rliiyllG yrrests.s.gek
9. Az elátewadés folyamata S a aulgifJ(14. ~jaj
a) A virosuipráa


bi A bluaek torpifjit41...n
e) A tiikik megitjf(ian dimtARnel
L A lec.,landlrezőbb rn•nstartiel‘ ée annak magbatAnnits-a
a) A legkellvoSb 1-negterboVe feaskaa
b) A li.gkadveaőbb makrtartseVa ranahntAreaftse
A trrn-As turgltatárue.tra a nrAszeelcar

Waselk fa.rpnt

A *146 alakbú metnirfpe éa a ttkrirtntivelérméduk
A taisk ~Itta& tuagtratántó tánycirők
A tőlt43k klalak(t6aa és a tőke taftvel#emódvk jellemréve
a) Elterjedt tate.tntIve36reddjaink
A follntireelés
A frsnAveliatt etők(lt gyslognitivethea
A bakauSvelée
ó) Egyq(kt nag•ütti tőke•nxtíveliamódok
A. leg.:~alakcx baktatávelée
A Chyot-mtiveléi
A %t/tinta-e alektnaity kordenmIlvel6n
e) Kira‘bb tókesalivelhernAdjaink
bitkibtket, Nin; antivelEask
A combcnilveW
A Keet‘kn-rativelia
A SzottIrtnril'űhan elterje.dt tAke-mvellentlidok
BnIgSrle jelleg:e:4es IGke.nalcidéarn6djni
Irmr.trinocriAg tete-tafivolé_.-44.1jai
Oltetonralg CajátatRist tiSruaeolécoAdjal
Ar calattúlt 3..tmer•le rntwurtnúvalés
.1 A gyendtatá ttiktkiatakitda es taritaArefardítÁ•1
)) ~ők* zit4.0(táno tnAc tiike-rafivekcnr‚fidakra

untans fejsut

A temEada mtlhogn
A tnekkaEsi aljárásoket rntg):IaGiNt6 tAnynők
A nurtnb Ideje.
A tortatiés (iezlaSzei
A rnatrertg végrebnittiao
A fzi.s tnetirrik
a) A nicld nirtaSsok
A kopa•urMetcht
A IfiCifICSti t. itYAIMGC
IS) A ixisaza nuate‚Sek
A licaatCsarapoe tnntwgEtt
A (4 ' A exAlverartőn nietra4c