A Tájékoztatási Hivatal története Szirmai István elnöksége alatt (1956-1957)

A Nemzeti Emlékezet Bizottságát az Országgyűlés az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvénnyel állította fel. A Bizottság feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása. A legfontosabb párt-, állami és társadalmi szervek intézménytörténetének és vezető apparátusának rendszerezett feltérképezésével arra a kérdésre keressük a választ, hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai; másként fogalmazva, a különböző döntéshozói és végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát, a szovjet megszállás kezdetétől egészen a diktatúra bukásáig. A NEB Könyvtár sorozatának részeként napvilágot látott kötet a kommunista hatalom és a tömegkommunikáció kapcsolatának fontos szeletét tárja fel a XX. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb és legtragikusabb időszakában, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő egy évben. A kiadvány a pártállami médiairányító szerv, a Tájékoztatási Hivatal (TH) működésének kulisszatitkaiba enged bepillantást korabeli dokumentumok alapján, miközben az olvasó megismerkedik azzal a bonyolult folyamattal, hogy miként rendeződtek az erőviszonyok a hatalmat birtokló állampárt, azaz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának médiairányító szerve, az Agitációs és Propaganda Osztály (APO) és a Minisztertanács alárendeltségébe tartozó TH között. A szerző azt is kutatta, hogy a médiairányítás működési mechanizmusa, illetve annak változása hogyan volt köthető a Kádár János bizalmi emberének számító Szirmai Istvánhoz, aki a forradalom eltiprása után a TH, majd alig egy évvel később már az APO élén állt. Olvashatunk a munkában a TH előtörténetéről Nagy Imre első miniszterelnöksége idején, a hivatal 1956 végi újraszervezéséről és első intézkedéseiről, valamint arról, hogy milyen információkhoz jutott a kommunista hatalom médiairányítási szerve a Magyar Távirati Iroda (MTI) bizalmas jelentésein keresztül arról, hogy a nagyvilágban mennyire lesújtó véleménnyel voltak a demokratikus országok politikusai a Kádár-bábkormány létrejöttéről. Szó esik ezenkívül a TH-nak a sajtódiplomáciában betöltött szerepéről és természetesen a hivatalnak a cenzúrában való - változó intenzitású - részvételéről. Ennek során terítékre kerül az MTI és a Magyar Rádió pártállami ellenőrzése, az írott sajtó lapengedélyezési procedúráinak szövevényes hálózata, sőt még az is, hogy a TH egyik osztályvezetője miként ajánlotta fel szolgálatait Biszku Béla belügyminiszternek, vagy az, hogy a szovjet katonák hogyan szóltak bele a napilapok szerkesztési munkálataiba. A kortörténeti dokumentumokkal tűzdelt kötet egyebek mellett ezért lehet fontos olvasmánya mindazoknak, akik a közelmúlt sajtótörténete iránt érdeklődnek.

Mutass kevesebbet