A tanítvány

A ​Tanítvány Nagy Lajosnak önéletrajzi jellegű regénye, egy szegény fiatalember nyári instruktorkodásának története egy földbirtokos grófi családnál. Nagy Lajos huszonegy éves korában jogi alapvizsgára készíti elő a dúsgazdag Jankovich-Bésán Endrét, ennek az ifjúkori élménynek remek irodalmi megformálása ez az 1944-ben írt regény. a regény tökéletes szociográfiai pontossággal feltérképezi a grófi család életét, az uralom viszonyait, az arisztrokraták gondolatvilágát, előítéleteit és megmutatja azt a mérhetetlen és áthidalhatatlan távolságot, ami a gróffiú és az instruktor között, a két világ között tátong. Pompásan megrajzolt figurák, a grófi család és a nevelő környezetének tipikus alakjai népesítik be a regényt. Nem lehet elfelejteni a megalázott Varga bácsi görnyedt alakját, Sunykó cigánylegény döbbenetes hatású meghurcolását, Vérfi kasznár vérlázító figuráját. Itt is – mint minden művében – nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással, hanem a leplezett logikai és főleg társadalmi ésszerűtlenségekkel győz meg. Írói alaphangja is csak ezt támogatja. Hiányzik belőle minden szónokiasság, pátosz, szentimentális elérzékenyítés, tömör, szűkszavú mondataiban az értelemre akar hatni. Nem maga indulatoskodik – a közlés módja lázít. 1944 elején írta Nagy Lajos ezt a regényt, mely - éles társadalombírálat miatt - csak a felszabadulás után jelenhetett meg. Háttérben - a cselekmény aláfestőjeként - az ellenforradalmi korszak haláltáncát s végsőkig feszült hangulatát sejtjük, de a történetet szándékosan az 1904-es esztendőben, grófi környezetbe helyezi az író. A dúsgazdag földbirtokos instruktort állít jogi szigorlatra készülő fia mellé. A léhaságokra hajlamos grófi fiú azonban különböző manővereivel kijátssza segítőtársát. Tanulás helyett kirándulgatnak, mulatoznak, vagy otthon veszélyes-durva tréfát űznek egymással. Az egyik tréfája visszájára fordul, s kiderül amit szabad az arisztokrata csemetének, azt korántsem nézik el az alacsony származású alkalmazottak. Mindezt a mély emberi bölcsesség, a fel-feltörő humor és a kesernyés szatíra hangján beszéli el az író. Mert a regény egész cselekménye személyes élmény, s talán éppen ezért telik meg vissza-visszafogott indulatokkal.

Mutass kevesebbet