A tardi társadalom

A Társadalomtudományi Intézet a hetvenes évek végén két községben teljes körű szociológiai felmérést végzett, melynek megindítását több tényező motiválta. Egyrészt a társadalmi struktúra vizsgálatával - két különböző típusú községben (Királyhegyes, város környéki kisközség, Tard, az átlagoshoz közel álló "szabályos" falu) - lehetőség nyílt különböző társadalmi csoportok helyzetének összehasonlítására. Másrészt falusi szociológiai felmérés és monográfia alig készült hazánkban a felszabadulás óta. mindkettő azon kevés községek közé tartozik, amelyekről már a harmincas években szociográfiai tanulmányok jelentek meg. Királyhegyesről Erdei Ferenc (Királyhegyes: Magyarságtudomány. 1930. 1. sz.), Tardról Szabó Zoltán írt tanulmányt A tartdi helyzet címmel. A kötet 1936-ban a Szolgálat és Írás Munkatársaságának könyvei között jelent meg, Boldizsár Iván szerkesztésében, Cserépfalvi kiadásában. Szabó Zoltán könyvének célját így foglalta össze: "A kötelesség egy volt: minél mélyebben nyúlni ujjaimmal a sebekbe, hogy a sebekből ismerhessem meg a szerszámokat, amikkel ütötték őket. Ma érezzük, hogy végzetes mulasztások, bűnök és hibák történtek. Ennek érzésével ment el az ember és a bizonyossággal tért vissza. Az élmény kötelezése elől kitérni lehetetlen volt, inkább az élményhez kellett hűnek maradnom, mint az eredeti célhoz: lehet, hogy a mai szegénység nagyobb szerepet kap az írásban, mint az örökebb szabályok. De az élmény után választás nem volt: a kutatót alá kellett rendelnem az embernek, a szociológiát a helyzetnek. A diagnózis lett a cél, a kutatás csak az eszköz.

Mutass kevesebbet