A tenisz története

1973 a teniszsport történetének jubiláris éve. 1873 karácsonyán Walter Clopton Wingfield, az angol kelet-indiai hadsereg őrnagya, egy walesi udvarházban ismertette társaságával a teniszsport első játékszabályait. A könyv megjelenése idején tehát a teniszsport már második 100 évébe lép, és ez a ritka évforduló egyúttal szimbóluma is a tenisz iránt világszerte fokozódó érdeklődésnek. A tagországok figyelembevételével a Nemzetközi Tenisz Szövetség - az ILTF - a "csúcstartó": a Davis Kupában évenként ötvennél több együttes áll rajthoz, és a statisztikai adatok arra utalnak, hogy a kedvtelésből játszók, valamint az igazolt játékosok száma alapján a teniszsport rohamléptekkel tör az élre. A százéves jubileum és a jubileum alkalmából tervezett sporttörténeti kiállítás, valamint a teniszsport fokozódó népszerűsége volt az indító oka e könyv kiadásának; egyúttal az első olyan kiadvány hazánkban, amelyik egy sportág általános és hazai történetét is tárgyalja. A könyv három fő részre tagozódik: az első részben a százéves teniszsportról olvashatunk, a másodikban a magyar teniszsport történetét találjuk, a harmadik rész pedig az eredményösszefoglaló. A teniszsport történetének feldolgozása csaknem fél évszázada igen kedvelt írói téma, világszerte több hasonló kiadvány jelent meg; e könyv első szakaszának feldolgozási módja mégis újszerű. A teniszsport eredetét és fejlődését nem a már megszokott időrendi sorrendben tárgyalja a szerző, hanem a jelentősebb sportszervezetek és sportlétesítmények fejlődéstörténetét mutatja be az olvasónak. Elfogultság nélkül mondhatjuk: ilyen rövid, "tömör", de mégis minden jelentős adatra, részletre kiterjedő összefoglaló a nemzetközi irodalomban sem található.

Mutass kevesebbet