A természet könyve I–V. kötet (Teljes)

Bernstein, A[aron] A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve után. Fordította Toldy László, Vértesi Arnold, Nagy István, Miavecz László, 1–21. füzet [Öt kötetbe kötve, teljes.] Budapest, 1875–1876. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. [4] + IV + [4] + 108 + [2] + 109 + [1] + [4] + 113 + [3] + [4] + 107 + [1] + [4] + 103 + [1] p.; [8] + 96 + 120 + [2] + 129 + [3] + 119 + [3] p.; [4] + 168 + [2] + 122 + [2] + 143 + [1] + 130 + [2] p.; [4] + 114 + [2] + 124 + 107 + [1] + 142 + [2] p.; [4] + 131 + [1] + 136 + 199 + [1] + 106 + [2] p. Egyetlen magyar kiadás. A német szerző tudományos ismeretterjesztő munkája eredeti nyelven először 1853–1856 között jelent meg, a magyar kiadás ennek felújított kiadásából készült. A Jules Verne tudományos, lelkes optimizmusával rokon szemléletű szerző természettudományos cikkei népies (azaz közérthető) nyelven a legkülönbözőbb témára térnek ki, a táplálkozásra, a kávé, a pálinka hatására, annak helyességére vagy helytelenségére; a természet titkos erőire, a delej és a villamosság, sőt az állati villamosság titokzatos erőire, mellyel kapcsolatban vad képzelgések is kialakultak – a munka, miközben oszlatni próbálja ezeket, maga is táptalajt ad különös fantáziáknak. A számos találmány és kísérlet között a munka beszámol például a korabeli kommunikációt megújítani képes Caselli-féle távirdáról, mely korabeli faxként működött [volna], ám érdekes módon a találmány elterjedésének forradalmi hatásairól csak lábjegyzetben emlékezik meg, további szerteágazó mondanivalói ugyanis meggátolják ebben. A füzetekben a szerző az előbbieken túl vegytani, földtani, csillagászati, zoológiai és botanikai, élettani, táplálkozástudományi felfedezésekről, megfigyelésekről és kísérletektől számol be, boncolni próbálja az élet és a psziché, az érzelmek, az emberi (és az állati) ösztönök, a tudat, a képzelet, az emlékezés és felejtés, az erély, később az erkölcs és a művészetek mibenlétét, méltányolja az emberi szellem teljesítőképességét, érdekes következtetésekre jut környezet és vérmérséklet kapcsán, összehasonlítja a budapesti vízvezetékrendszert és a test vérvezetékrendszerét [!], kitér a tüdő, a szív, a szem működésmódjára, osztályozza a különféle fűtőanyagokat és kályhaféléket, elemzi az állatvilág helyváltoztatási módjait, az űrutazás, holdraszállás lehetőségeit, a Jupiteren, Szaturnuszon elképzelhető élet módozatait, summázza a tudnivalókat az egyes bolygókról (a Neptunnal bezárólag), kitér az üstökösök kérdésére, feltételezi az űrt kitöltő finom anyag, az aether létét, szót ejt új naprendszerek keletkezésének esélyeiről. A rendkívül széles érdeklődésű természetbúvár cikkeinek egy későbbi, XX. századi német kiadása elé maga Albert Einstein írt előszót. Néhány oldalon széljegyzetek, a kötetek előzékén bélyegzés. Egységes, aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.

Mutass kevesebbet