A tettesség és részesség a büntetőjog rendszerében

Előszó A szerző célja a bűncselekményben való részvétel különböző formáinak: a tettességnek, a részességnek és a bűnkapcsolatnak a vizsgálata, lényegüknek, egymáshoz való viszonyuknak a tisztázása volt. Már a kutatások kezdetén világossá vált, hogy a tettesség és a részesség problémái szorosan összefonódnak, s ezért azokat csak együtt, összefüggéseik folytonos szem előtt tartásával lehet eredményesen megoldani. Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a tettesség lényegét és alakzatait kell elsősorban tisztázni, mert mind elméleti, mind tételesjogi szempontból a tettesi cselekmény a feltétele a részesi és a bűnkapcsolati alakzatok létrejövetelének, különösen abban az esetben, ha a büntető törvénykönyv Különös Része a bűncselekmények tényálladékaiban általában a tettesi jellegű elkövetési módot határozza meg elkövetési cselekményként. Részint a tettességnek erre a kiemelkedő jelentőségére, részint arra figyelemmel, hogy a tettesség kérdésének irodalma lényegesen kisebb és könnyebben áttekinthető, mint a részesség irodalma: a tanulmánynak a tettességgel foglalkozó része készült el először. Ez a rész jelent meg önálló alakban 1961-ben, „A tettesség" címmel. Ez azonban a kereskedelmi forgalomban évek óta nem kapható. Anyagának átvételét ebbe a tanulmányba ez a körülmény is szükségessé tette. Ellenkező esetben ugyanis — figyelemmel a két problémakör szerves összefüggésére — a részesség kérdéseit a szerző csak „A tettesség" c. könyvben foglalt fejtegetésekre való állandó hivatkozásokkal dolgozhatta volna fel.

Mutass kevesebbet