A tipológiai szimbolizmus

A tipológia azonban nemcsak hermeneutikai-egzegetikai módszert jelöl, hanem tágabb értelemben olyan világképet is, amely egy sajátos történelemszemléletet magában foglaló szimbolikus tudat kifejlődése. A tipológiai szimbolizmus speciálisan a Bibliára vagy a Bibliával kapcsolatos művészetekre jellemző világkép, ahol a látásmód koherenciáját a történelmet és a szimbólumot egyaránt komolyan vevő bibliai időszemlélet határozza meg. Ez az egykoron természetesnek tartott „történeti-szimbolikus tudat” a modern kor számára távolinak és idegennek tűnik, mert a szimbólumok nyelvét a mai ember elfelejtette, s a történelem esetleges értelmét pedig elvetette. De a szimbólum ezzel még nem pusztult el, sőt természetének lényege, hogy újra és újra feléled, s a figyelmet önmagára irányítja, interpretációt követel: ugyanúgy hordoz a mélymúltból szóló emléket, archaikus jelentést, mint éppen a történelemnek, a jövőnek elrejtett üzenetet. A kép, a szimbólum, a figura újra jelentkezik – s Paul Ricoetir szavaival – gondolkodásra késztet és értelmezést igényel. Kezdjük hát el újra megtanulni a tipológiai szimbolizmus elfelejtett nyelvét!

Mutass kevesebbet