A Tisza és környezete a 2000. évi rendkívüli vízszennyezések után

A köteteben szereplő tanulmányok a Környezetvédelmi Minisztérium "A Tiszai vízgyűjtő környzetei állapota" című pályázatának támogatásával készültek. Ezek a munkák az élő és élettelen természettel foglalkozók széles körét érintik és áttekintést adnak a pályázat céljáról: hazánk egyik érdekességének, a Tisza épségének megőrzése érdekében született kísérleti munkákról, vizsgálati módszerek fejlesztéséről, adaptálásáról, ökológiai jellemzők feltárásáról, a természet és állatvilág regenerálódási képességeivel foglalkozó erőfeszítésekről. Ismeretes, hogy a 2000-ben bekövetkezett rendkívüli szennyezéseket megelőzően is nagy erőkkel folyt a Magyar Tudományos Akadémia és számos egyetem részvételével a Tisza-vidék kutatás-fejlesztése, a kutatás-fejlesztés programjainak megtervezése és végrehajtása. Különös nyomatékot adtak ezeknek a munkáknak a 90-es években jelentkezett árvizek, amelyek ráirányították a figyelmet e térség égető és csak össztársadalmi összefogással és megalapozással megoldható kérdéseire. Ekkor következett be 2000-ben az a Tiszát sújtó rendkívüli víz- és környezetszennyezés, amelyik megrázta az egész országot. Nem ez volt az első ilyen esemény, de ennek mértéke meghaladta a korábban történtekét. Mi is történt valójában? Az ominózus tiszai vízszennyezés még 21000 január végén következett be. A romániai AURUL nevű ausztrál vállalat nagy mennyiségű cianidot és a nehézfémsókat tartalmazó szennyvizég egy, az előírásoknak és a helyi geológiai viszonyoknak nem megfelelően kialakított zagytározóban gyűjtötte. A hirtelen fellépő hóolvadás következtében a vízgyűjtő szélénél a földtöltés megcsúszott, a cianidos nehézfém-komplexeket tartalmazó szennyvíz túlcsordult és a Lápos folyóba zúdult.

Mutass kevesebbet