A tizenharmadik század története

Romlás és épülés különös kontrasztja jellemzi a 13. századot. A királyság elerőtlenedése sok bajt hozott az országra: belviszályokat, erőszakot, külső kiszolgáltatottságot, feltartóztathatatlan mongol inváziót, a század utolsó harmadában pedig anarchikus báróuralmat és tartományi széttagolódást. Ám az Árpádok hatalmának hanyatlása az országlakosok erőgyarapodásával és szabadabb életlehetőségeinek megnyílásával párhuzamban - sőt következtében - ment végbe. A királyság társadalmi, gazdasági rendjének megújulásához a régi hatalmi, kormányzati szervezet válságán és összeomlásán keresztül vezetett az út. Nem kétséges, hogy a 13. század a gazdasági és a társadalmi átalakulás tekintetében sikertörténetnek mondható. Magyarország gyors ütemben haladt azon a pályán, amelyet Nyugat-Európa másfél-két évszázaddal korábban bejárt. A kialakuló új viszonyokat rugalmasság, a növekedés képessége, az energiák és az erőforrások halmozódása jellemezte. E közegben olyan jelenségek váltak meghatározóvá, mint a gazdálkodói érdekeltség, az áru, a pénz, a piac és a város, vagy mint a nemest, a parasztot s a polgárt megillető egyéni és kollektív jogok érvényesülése. Magyarország berendezkedése a 13. század során vette fel azokat a szerkezeti kereteket, amelyek több évszázadra feltételt teremtettek a királyság és lakosai gyarapodására jogokban, anyagi és szellemi javakban egyaránt

Mutass kevesebbet