Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A tőke I-III. - A politikai gazdaságtan bírálata A tőke termelési folyamata / A tőke forgalmi folyamata / A tőkés termelés összfolyamata

A tőke I-III. - A  politikai gazdaságtan bírálata - Karl Marx - Régikönyvek
A tőke I-III. - A  politikai gazdaságtan bírálata - Régikönyvek A tőke I-III. - A  politikai gazdaságtan bírálata - Régikönyvek A tőke I-III. - A  politikai gazdaságtan bírálata - Régikönyvek A tőke I-III. - A  politikai gazdaságtan bírálata - Régikönyvek A tőke I-III. - A  politikai gazdaságtan bírálata - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Rudas László, Nagy Tamás
Kiadó:
Szikra Kiadás
Kiadás éve:
1948
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Arany János Nyomda R. T.
Kötés típusa:
fűzött egészvászon
Terjedelem:
936+580+1042
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.50cm, Magasság: 20.50cm
Kategória:
TARTALOM

MARX: Előszó az első kiadáshoz 11
MARX: Utószó az első kiadáshoz I 4
MARX: Elő- és utószó a francia kiadáshoz 23
ENGELS: A harmadik kiadáshoz •.!:)
ENGELS: Előszó az angol kiadáshoz 20
ENGELS: A negyedik kiadáshoz 114

Első könyv
A TŐKE. TERMELOFOLYÁMATA
Első szakasz
ÁRU ES PÉNZ
Első fejezet. AZ ÁRU 43
1. Az áru két tényezője: használati érték ős érték (az
érték szubsztanciája, az érték nagysága)
2. Az árukbain megtestesülő munka kettős jellege 50
3. Az értékforma vagy a csereérték 56
A. Egyszerű, egyes vagy véletlen értékforma 57
1. Az értékkifejezés két pólusa: viszonylagos érték-
forrna és egyenértékforma 57
2. A viszonylagos értékforma 58
a) A viszonylagos értékforma tartalma 58
b) a viszonyiag;os értékforma mennyiségi mégha-
tározottsága 62
3. Az egyénértékforma 65
4. Az egyszerű értékforma egészben véve 70
B. A teljes vagy kifejteit értékforma 72
1. A kifejlett viszonylagos értékforma 72
2. A különös egyénértékforma 74
3. A teljes vagy kifejlett értékforma hiányai 7.1
C. Általános értékforma
1. Az értékforma megváltozott jelhege
2. A viszonybabos értékforma és az .egyenértékforma
fejlődési viszonya 78


3. Á.tmenet az-általános értékformából a pénzformába 79
D. A pénzforma 80
4. Az áru fétisjellege és ennek titka 81
Második fejezet.. A CSEREFOLYAMAT 95
Harmadik fejezet. A PÉNZ VAGY AZ ÁRUFORGALOM 104
1. Értékmérő 104
(Ár 105 — Az árak Mércéje 108 — Az áruk általános
emelkedése és esése 109 A pénz számo-:énevei, számoló-
pénz 111 — Az értéknagyság és az ár közötti mennyisé-
gi meg nem. felelés (inkongruencia) 113 — Ugyanezek
minőségbeki meg nem felell'ése. 113. — Az ár csak eszmei
értékalakja az árunak 11.4)-
2. Forgalmi eszköz 1.14
a) Az áxnk metatnor 114
ÍA — P — Á. körforgás 115 — Eladás: Á — P 116 —
Vétel P Á 120 --Egy áru összme•amodózisa 120
— Áruforgatom 121 — Áruforgalom és, termékescre
közti különbség 122)
b) A pénz forgása 125
(Árumetamorfózis és pénzforgalom 125 — A pénz ket-
tős helycseréje 126 — A forgalomban levő pénz meny-
nyisége 127 — A pénzforgás gyorsasága, 129-- A for-
gás gyorsulása és lassubbodáSa, 130 — Tényezők, ame-
lyek a forgalomban levő pénz mennyiségét raeghatá-
roZzák 132)
e) Az érnie. Az értékjel 135
(Érme és rúd, az érme kopáSa 135 — Értékjel 136 —
Ezüstpénz és rézpénz 137 — Papírpénz 138 — A papír-
pénzforgalom törvénye kényszerárfolyammal 138)
3. Pénz 141
a) Kinesképződés 141
b) Fizetési eszköz 146
e) Világpénz 154

Második szakasz
A PÉNZ ÁTALAKULÁSA TŐK1+',V1
Negyedik fejezet. A PÉNZ ÁTALAKULÁSA TÖKÉVÉ 159
1. A tőke általános képlete 159
2. Az általános képlet ellentmondásai 169
3. A munkaerő vétele és eladása • 180
(A ,,szabad munkás" 181 — A munkaerő értéke 184 —
A „munkaerő"-áru különleges természete 187)


Harmadik szakasz
AZ ABSZOLÚT ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Ötödik fejezet. MUNKAFOLYAMAT ÉS ÉRTÉKES1TÉSI
FOLYAMAT 191
1. Munkafolyamat 191
(Munkafolyamat 191 — Munkatárgy, nyersanyag,
munkaeszkőz 192 — Termelőeszközök 195 — Ter-
melő fogyasztás 197 — A munkafolyamat mint a
munkaerőnek elfogyasztási folyamata a tőkés által
199)
2. Értékesítési folyamat 201
(Értékesítési folyamat 201. — A munkaerő értéke
és a munkafolyamatban való értékesítése, külön-
böző nagyságok 207 — ÉrtékesítéNii folyamat 209 —
A tőke eredete 209)
Hatodik fejezet. ÁLLANDÓ TŐKE ÉS VÁLTOZÓ TŐKE 214
Hetedik fejezet. Az ÉRTÉKTÖBBLET RÁTÁJA 227
1. A munkaerő kizs..kmányolási foka 227
2. A tennék értékének kifejezése a termék aránylagos ré-
szeiben 236
3. Senior „utolsó órája" 239
4. A töblettermék 245
Nyolcadik fejezet- A MUNKANAP 246
1. A munkanap határai 246
2. Farkasétvágy a túlmunkára. Gyáros és bojár 251
3. Angliai iparágak a kizsákmányolás törvényes korláto-
zása nélkül 260
(Csipkeipar 260 — Fazekasipar 261 — Gyufa 263 —
Tapéta 264 — Pékipar 266 — Vasúti őzem 270 —
Divatárukészítőnő 272 — Kovács 274)
4. Nappali és éjjeli munka. A felváltási rendszer 275
(Kohászat és fémipar 275)
5. Harc a normálmunkanapért. A munkanapot meghosz-
szabbító kényszertörvények a XIV. század közepétől a
XVII. század végéig 284
(A tőke nem kíméli á munkás egészségét és nem
törődik élettartamával 284—Angol határozmányok
a munkásokról 291 — A munkanap korlátozása a
XVII. században a nagyipar korszakáig 294)
6. Harc a normálmunkanapért. A munkaidő korlátozása
kényszertörvényekkel. Az angol gyári törvényhozás


1833-tól 1364-ig 299
(Az 1833. évi törvény 299 — Az 1844. évi 303 — Az
1847. évi 305 — Az 1850. évi 315 — Selyemgyár 316
Kartonnyomók 318 — Pestődék és fehérítő-
üzemek 319)
7. Harc a normálmunkanapért. Az angol gyári törvények
hatása más országokra 321
Kilencedik fejezet. AZ ÉRTÉKTÖBBLET RÁTÁJA ÉS
TÖMEGE 327

Negyedik szakasz
A RELATÍV ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Tizedik fejezet. A RELATÍV ÉRTÉKTÖBBLET FOGALMA 337
Tizenegyedik fejezet. KOOPERA.CIO 347
(A tőkés termelés kiindulópontja, mennyiségi kü-
lönbözősége a céhrendszer iparától 347 — Társa-
dahni átlagmunka 347 — A termelőeszközök gaz-
daságossága 350— A kooperatív munka társadalmi
termelőerői -351 — A kooperáció régi formái 360 —
Kapitalista formája 361)
Tizenkettedik fejezet. MUNKAMEGOSZTÁS ÉS MANIT-
FAKTÜRA 362
1. A manufaktúra kettős eredete 362
2. A részmunkás és szerszáma 365
3. A manufaktúra két alapformája — a különnemű (hete-
rogén) manufaktúra és a szerves (organikus) manufak-
lóra 369
4. Munkamegosztás a manufaktúrában és munkamegosztás
a társadalomban 379
5. A manufaktúra tőkés jellege 888
Tizenharmadik fejezet. A GÉP ÉS A NAGYIPAR 399
1. A gépek fejlődése 399
2. Mennyi értéket visz át a gép a terméb.e 415
3. A gépi tiZe M közvetlen hatása a munkásra 425
a) Többletmunkaerő kisajátítása a tőke áltag. Női és
gyermekmunka 425
b) A munkanap meghosszabbítása 434
e) A munka intenzívebbé tétele 441
4. A gyár 452
5. Hare a munkás és a gép között 462
6. Kiegyenlítő elmélet a gépek által kiszorított munkásokról 473


Karl Marx

1818 - 1883
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója. A modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, ideológiája jelentős hatást gyakorolt a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Élete során számos írást publikált, melyek közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894).

Karl Marx  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...