Rajzok a török világból IV. - A török hódoltság korából

Takáts Sándor. Rajzok a török világból. IV-ik, befejező kötet. - A török hódoltság korából. Budapest, é.n. Genius (Világosság könyvnyomda). 570 + [6] p. Előszó: A törököt a leghatalmasabb hódítónak és a legfanatikusabb hivőnek tudjuk. vitéz és leszánt harcos volt. Európa legjobb lovasait s legkitünőbb gyalogjait (a janicsárokat) köztük kell keresnünk. A tüziszerszámok kezelésében is mesterek voltak. És ez a hatalmas nép áradás gyanánt zúdult a viszálkodó Magyarországra. Az ember az hinné, hogy intézményeinket, vallásunkat és nyelvünket néhány évtized alatt magába olvasztotta, mint a hatalmas folyam a patakok vizét. Mindez meg nem történt. A fanatikus mohamedán nálunk türelmes hivőnek mutatta magát, aki senki vallását nem háborgatta. A hatalmas hódító csak a földet tette magáévá, de az ősi intézményeinket érintetlenül hagyta. Semmi újat, semmi idegent nem teremtett nálunk. A legtöbb helyen azt is elnézte, hogy alattvalói a magyar adót is fizessék. Még nyelvét sem erősazkolta népünkre, hanem ő sajátította el a magyart. Ki látott valaha ilyen hódítót? A kötet szerzője, Takáts Sándor (Komárom, 1860. december 7. – Budapest, 1932. december 21.) piarista tanár, művelődéstörténész, az MTA tagja. 1903-ban a képviselőház meghívására elvállalta az 1791-1865-ig terjedő országgyűlési emlékek szerkesztését. 1903-tól haláláig a képviselőház levéltárosa volt. Kutatási területe a 16-17. század volt. Ezeknek a letűnt századoknak a mindennapjait tárta fel hiteles levéltári anyagokra támaszkodva. (Rajzok a török világból. IV-ik, befejező kötet.) Félvászon.

Mutass kevesebbet