A történeti nyelvtudomány alapjai

E könyvet egy olyan két részből álló mű első felének szánom, amelynek két egysége ugyan a legszorosabb összefüggésben van egymással, önmagukban is megálló, részegységet alkotó voltuknak, következésképpen különtartásuknak mégis megvan a maga alapja, jogosultsága. A különválasztás lehetősége egyrészt a történeti nyelvtudomány belső rendszeréből következik, másrészt a közölt ismeretanyag tárgyalási rendjében, didaktikai követelményeiben gyökerezik. A most közreadott első rész a történeti nyelvtudománynak a nyelv életéről, a nyelvi változások körülményeiről, jellegéről, lefolyásáról szóló ismeretanyagát tartalmazza. A másodikként közzéteendő rész módszertani jellegű, tematikáját a történeti nyelvtudomány megismerési folyamatai, filológiai szempontjai, kutatási problematikája, szemléletének, módszerének tárgyalása teszi ki. E mű mindkét részét elsősorban a hazai egyetemi magyar nyelvészeti oktatás igényei szülték. Azt a hiányt igyekszik pótolni, amely az oktatás menetében az általános nyelvészet és a konkrét magyar nyelvtörténet stúdiumai közti kapcsolódás terén jelentkezik. A tapasztalatok ugyanis egyfelől azt mutatják, hogy az általános nyelvészeti oktatás a maga elsősorban leíró nyelvészeti irányultsága, a nyelv társadalmi-történeti kapcsolatairól való bizonyos mértékű elvonatkoztatottsága és a filológiai szempontokból való mentessége következtében nem tud megfelelő elvi és módszerbeli alapot nyújtani a konkrét nyelvtörténeti stúdiumok anyagának megismeréséhez és megértéséhez. Másfelől az is tapasztalati tény, hogy a magyar történeti nyelvészet kutatási hagyományai és ezekre épülően egyetemi szintű oktatása erősen a konkrét nyelvi tényanyag feltárására és közvetítésére irányulnak, kevesebb figyelmet fordítva a nyelv történeti fejlődését meghatározó, kísérő, jellemző tényezők általánosabb vonatkozására. E körülmények miatt a hallgatóság megismerési folyamatában többé-kevésbé jelentkező szakadékot igyekszem a jelzett könyvek közreadásával áthidalni, mintegy a magyar nyelvtörténeti stúdiumok bevezetéseként. A nyelvi változások alapkérdéseinek bemutatásán keresztül az az elsőrendű célom, hogy a hallgatókban a nyelv történeti látásmódjának készségét és igényét próbáljam kialakítani, elősegítve a változások megértését és megítélését, nemcsak a múlt, hanem a jelen nyelvi fejlődésének viszonylatában is, sőt bizonyos fokig kitekintve - a nyelvművelés gyakorlati igényeit is szolgálva - a nyelvi folyamatok jövőbeli alakulásának irányába is.

Mutass kevesebbet