Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A tudományos gondolkodás forradalma I. kötet Dialektikus materializmus: rendszer és módszer

A tudományos gondolkodás forradalma I. kötet - Szigeti József - Régikönyvek
A tudományos gondolkodás forradalma I. kötet - Régikönyvek A tudományos gondolkodás forradalma I. kötet - Régikönyvek
(0 vélemény)
Borító tervezők:
Szántó Tibor
Kiadó:
Kossuth Könyvkiadó
Kiadás éve:
1984
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi Nyomda
ISBN:
9630924129
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
512
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 21.00cm
Kategória:
Előszó 13
Filozófia, szaktudomány, társadalom
A filozófia: tudományos világnézet, a társadalmi cselekvés permanens eszmei alapja 17
Szójelentés és fogalmi tartalom 17
Tudományos és nem-tudományos világnézet 20
Érzület és világnézet egységének fogalmi meghatározása 21
A filozófia tárgya a világegész és nem az egész világ 23
A dogmatikus abszolutizmus és a nihilista (agnosztikus) relativizmus megismerés-koncepciójának bírálata 24
Antagonisztikus mozgásformák a tudományos megismerésben 26
A megismerés abszolút és relatív mozzanatai valóságos dialektikájának marxista-leninista felfogása 27
Filozófia és szaktudományok szövetségének lenini programja 30
A tudományosság - tudományos elmélet és magatartás - fogalmának lényegi tartalma 33
A tudományosság kritériumainak lényegi problémája 33
A marxizmus-leninizmus klasszikusai és a tudományos jövőbelátás 34
Az anticipáció két formája 35
Természettudományos anticipációk 37
A tudományos anticipáció feltételei a természet- és társadalomtudományokban 37
Elméleti magyarázat és anticipáció szintézise a dialektikus materializmusban a jelenség fejlődési törvényének belső alapját alkotó ellentmondás feltárásával 39
Objektivitás és immanens magyarázat mint a tudományosság lényegi konstiuenciái 40
A mélyebben fekvő konstituencia: az elméletalkotás belső történetisége 42
A végső konstituencia: az elmélet pozitív viszonya a gyakorlathoz 43
Tudomány és társadalmi gyakorlat idealista felfogása az állammonopolista kapitalizmus szolgálatában 44
A tudományosság fetisizált, kontemplatív koncepciója 46
A fetisizált, idealista képzetek szükségszerű leépülése a szocialista világban 48
Filozófia, természettudomány, osztályok 53
A tudomány szellemi és a társadalom anyagi termelése
A tudomány, mint társadalmi tudatforma és intézmény komplex jellege 53
A tudomány gyökerei és kezdetei az anyagi termelési folyamatokban 54
A felhalmozódó ismeretanyag rendszerzési szükséglete; az elméletalkotás felé vezető lépés 56
A termelés és szállítás tér- és időbeli tájolásának szükséglete: az első egzakt természettudomány, a csillagászat és az alapvető formális szaktudomány, a matematika létrejöttének alapja 57
A matematika formális szaktudomány jellege 57
Az idealista tudománytörténet és elmélet bírálatához 58
A kortársi tudat fölénye az idealista történeti tudattal szemben 61
Az ókor monumentális építészeti naptárai 63
Egység, ellentét és harc a tudományos és teológiai tartalom között 64
Az újkori természettudomány szakítása a teológiával, kapcsolódása a filozófiához 67
A kopernikuszi fordulat 67
Folytonosság és ugrás a tudományos elméleti tartalom mozgásában 69
Újkeletű neopozitivista értetlenség a régi fordulattal szemben 69
A cioncidentia oppositorum és a viszonylagos centrum 70
A formalisztikus gondolkodás és a gondolkodási formalizmusok bírálatához 71
A valóságos - közvetett összefüggés a heliocentrizmus és a relativitáselmélet között 72
Az elmélet magyarázó jellege lényeg és jelenség dialektikájának tükrében 73
A mechanika fejlődésének geometrizáló és analitikus szakasza 74
Kopernikusz kvalitatív érvrendszerének jelentősége 75
A kopernikuszi fordulat materialista filozófiai tartalma 78
Az istenképzet és a véges világegyetem elmélete 79
Tudomány és osztályviszonyok 81
A modern gyakorlatiasság győzelme az antik kontemplativitás fölött a keletkező tőkés termelési módban 81
A tudomány és filozófia önismeretének korlátai a tőkés termelési módban 97
A materializmus és idealizmus filozfófiai ellentéte
Az irányzatok redukálódása a főirányokra 109
A filozófia alapkérdése és főirányai 109
Az elsődlegesség és megismerhetőség egymáshoz való viszonya 112
A dialektikus materializmus mint általános fejlődéselmélet és a visszatükrözés-elmélet koncepciója Leninnél 113
Az alapkérdés logikai lehetséges megoldásainak redukálódása az alternatívára. Monizmus, dualizmus, pluralizmus 118
Vallási és filozófiai idealizmus - A materializmus dialektikus formája - a filozófia első és végső szava 121
Adalékok a probléma történetéhez 129
Az alapkérdés felvetése a marxizmus előtti filozófiában 129
A konkrét történelmi formák és az általános elv viszonyának tisztázása a marxista-leninista filozófiában 135
A primátuskérdés "elininálása" és a filozófiai "harmadik út" ideológiája a polgári filozófia hanyatlásában 139
A szellemtudomány világnézeti típustanának bírálatához 140
Szellemtudományos történetiség, logikai empirizmus és egzisztencialista irracionalizmus ellentétei, összefonódásai és egységtörekvései 145
A világnézeti ellentét gyökerei a termelési folyamatban
Ösztönös materializmus és az eszmék naiv hiposztázisa 153
A probléma 153
Munkatevékenység és termelés. Természetes kiválasztódás és a természeti feltételek kiválasztása 158
A szubjektum és objektum viszonya 161
A termelés eszközei, céljai és a természeti folyamat 165
Közvetlen gyakorlati tudat, ösztönös materializmus. A "naiv realizmus"-koncepció bírálata 171
Eszközválasztás, döntés-szituáció, szabadság 179
A célképzet és az eszmék naiv hiposztázisa 186
A munkaeszköz és termelési technika kitüntetett szerepe 186
A gondolkodás folyamata és a termelés 199
A determinációs fokok és a közvetítési folyamatok problematikája 199
Közvetítési folyamatok és következtetési formák 223
Az idealizmus ősképe: mágikus totemizmus és vallási fetisizmus 261
A tudat társadalmiasulása és a társadalmi tudat 261
A totemizmus társadalmi alapjai 268
A "participation mystique" és az életmód 271
"Der Mensch ist, was er isst" 275
Feuerbach "famózus szójátéka" és etnológiai felfedezése 277
A mágikus misztifikáció voltaképpeni kiindulópontja 281
A "mysterium tremendum" és a "mysterium fascinosum" viszonya 283
A mágia mint a saját ellenőrizhetetlen létfeltételeik fölötti illuzórikus uralom. Szó és képmágia 285
A "participation mystique" fogalmának bírálatához 287
A mágia szociomorf arculata 289
Mágia és vallás, mágia és tudomány 290
Asszociáció és logikum 294
A vallási minimum meghatározása: a mana-tabu formula 297
A teleologizmus mint a vallási és profán idealizmus konstitutív eleme 298
A fejlett animizmus és a fetisizmus. Engels igazsága 301
Mágikus-vallási és profán, árufetisizmus. Survival és revival 304
Filozófia, társadalomtudományok, osztályharc
A filozófia és a társadalmi-történeti tudományok kölcsönhatása 311
Egy elhanyagolt probléma 311
Egység és ellentét a társadalmi-történeti tudományokban 315
A nem tudatosított aporia és spontán megoldása 320
Az aporia megjelenési formái 323
A társadalmi (osztály-) tudat gyakorlati formái, s a társadalomtudományok és a filozófia kölcsönviszonya 325
A Hobbes-paradoxon érvényességi köre 328
A társadalmi-történeti gondolkodás elméleti formáinak megalapozása a görög fejlődésben 331
Platón és Arisztotelész jelentősége 331
A polisz belső és külső harcai 332
A politikai tudat tapasztalati szintjei: Pszeudo-Xenophon pamfletje az athéni demokrácia osztályellentéteiről 335
A tények és okok kutatása: Thuküdidész pragmatikus történetfelfogása 338
Historizmus ("ahogyan a valóságban történt") és naturalista antropologizmus ("az emberi természet alapján") a történetírásban 340
Az antropologizmus és historizmus ellentéte 343
Collingwood Thuküdidész-kritikájának metakritikája 346
Portré és tabló egysége a történelem-ábrázolásban 348
Történelemfelfogás és kutatási módszer. Hadügy és történelmi szakkritika 350
Platón dialektikus idealizmusa társadalom- és történetfilozófiájának fényében 357
Platón és Arisztotelész viszonyának változó újkori megítélése: J. W. Goethe és W. Jaeger felfogása 357
Filozófiai ellentétük lényege 360
Társadalomfilozófia 365
Történetfilozófia 409
A dialektikus és metafizikus felfogás viszonya a materializmus és idealizmus elvéhez
Az idealista dialektika 439
Platón filozófiájának dialektikus szentélye: a Parmenidész-dialógu, az Egy és Sok társadalom- és történetfilozófiai problematikájának végső metafizikai általánosítása 439
Osztályharc és eszmei mozgás 446
Úr és szolga viszonya 449
Szókratész és az ellentmondás 456
Folytonosság és törés a dialógus első és második része között 463
Az ellentétes meghatározások absztrakt és konkrét formái 465
Az ellentmondás elgondolhatatlanságának és kizárásának elve a történelmi Parmenidésznél 468
Az azonosság-elv szembekerülése a spontán dialektika formáival: a közvetlen gyakorlati tudattal mint "szituácionális logikával" és a materialista filozófia fejlődésgondolatával 471
Az eszmék empírián "inneni" helyzetéből következő misztifiákciói, az idealista dialektika metafzikus mozzanata 475
A tiszta pozitivitás teljes negativitása 479
Remontív ítélet és negatív dialektika 482
A konkrét tagadás és következményei: az ideális állam és a természet harmonikus alakzata 484
Mozgás és nyugalom viszonya az átcsapás, a közöttes és a pillanatnyi kategóriáinak megvilágításában 490
A létező Egy és a Mások dialektikája 497
A pluralisztikus univerzum lehetetlensége 499
Fejlődés- és emanációs dialektika. A dialektikus felfogás történelmi útjának fő típusai 506

Szigeti József

Szigeti József  további könyvei

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...