A végtelen megszelídítése

„A matematika története hosszú, dicsőséges, de némileg mellőzött történet, melynek pedig felmérhetetlen hatása volt az emberi kultúra fejlődésére. Ha ennek csak egy apró töredékét érzékeltetni tudja ez a könyv, már elértem kitűzött célomat.” A matematika története a számok jelölésére alkalmas, írásos szimbólumok felfedezésével kezdődött, több ezer éve. A számok egyszerű és nyílt képződménynek tűnnek, ám a látszat csal. A számokkal végzett számítások nehezek lehetnek; a megfelelő számot megtalálni sokszor valóban az. A számok elvontak, mégis rájuk épül a társadalom, nélkülük semmi sem működne. A számok valamiféle gondolati képződmények, mégis úgy érezzük, hogy akkor is tovább élnének, ha az emberiség egy globális katasztrófa következtében megszűnne létezni, és nem maradna a Földön egyetlen elme sem, amely merenghetne rajtuk. Az évezredek során különféle kultúrák matematikusai a számok alapzatán hatalmas szuperszerkezetet építettek ki. Manapság közel száz fő területre osztjuk fel a matematikát, és ezeket még további több ezer szakágra. A világon több mint ötvenezer kutató matematikus él, akik évente egymillió oldalnál is több matematikai szöveget publikálnak. A matematika univerzális. Könyvünk azt írja le, hogyan épült fel ez az óriási matematika-palota, és főként, hogy kik milyen pilléreket építettek be a talapzatába. Nem a jelen szemüvegén keresztül magyarázza a múltat. Mesél a múltról, és nem akarja azt állítani, hogy a régiek azért léteztek, hogy a mi korunkat építsék fel. De minden a számokkal kezdődött. „Könyvemet azzal a szándékkal írtam, hogy bemutassam a matematika gyakorlati alkalmazásait. Igazán eklektikus gyűjteményt állítottam össze a múltbeli és a jelenkori gyakorlati alkalmazásokból.” (Ian Stewart)

Mutass kevesebbet