A versenyló halála

A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás a kommunizmus eszményeiben hívő, majd illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő emberről. Főhőse, Gülszári valaha híres versenyló volt, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve húzza szekeret... S míg lova küszködik, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halálát, gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Felidézi a fiatal Gülszárit, a büszke, szabad, erőtől és vad ösztönöktől duzzadó jószágot, melyet a közös istálló rabságába kényszerítettek, de ő újra és újra megszökött: szabadság, tér, száguldás és szerelem nélkül nem tudott élni. Majd kiherélték, s végül kiöltek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölték a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút... És most fel-felréved emlékezetében ifjúkora, amikor még a kommunizmushoz vezető végső harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. A 2008-ban elhunyt író nagyszerű kisregénye örök bestseller. Utoljára 2004-ben adtuk ki, most új borítóval "lát napvilágot" a mű.

Mutass kevesebbet