A vikingek - A viking kaland

Johannes Brondsted: A vikingek Kik is voltak a vikingek? Tengeri rablók? Nyughatatlan kalandozók? Egy gazdag kultúra hordozói? A hasonlíthatatlan légkörű izlandi sagák alkotói és hősei? Amerika első felfedezői? Talán mindezek együtt. Johannes Brondsted, a koppenhágai Dán nemzeti Múzeum igazgatója, a középkor jeles ismerője volt. Munkásságának eredményeit foglalta össze ebben a viking-körképben. Az olvasónak nincs szüksége különösebb szaktudományos ismeretekre ahhoz, hogy élvezettel forgathassa a könyvet. Brondsted sorra veszi a vikingek életének minden fontosabb mozzanatát, a portyák történetét, a gyarmatosító és államalapító kísérleteket, a hajóépítés és tengerészet terén tanúsított páratlan jártasságukat, írástudásukat, költészetüket, hitvilágukat, öltözködésüket, szexuális magatartásukat, stb. Ügyes kézzel válogat a korabeli leírásokból, krónikaírók és arab utazók elbeszéléseiből, hogy minél elevenebben és élvezetesebben tárja az olvasó elé az északi népek három évszázadának életét, kultúráját. A magyar történeti szakirodalomban mindeddig sajnálatosan elhanyagolt időszak válik elérhetővé e könyv segítségével a hazai olvasó számára. Rudolf Pörtner: A viking kaland Amikor ​Gobineau gróf, egy múlt századi francia diplomata kiadta később igen veszedelmesnek bizonyult művét „az emberi fajok egyenlőtlenségéről”, a szőke skandinávokban vélte fölfedezni a „felsőbbrendű embert”. (A németeket egyébként „kelta-szláv fattyúnépnek ” nevezte, amiről a náci ideológia érthetően megfeledkezett.) De nem csupán ezért érdekelnek bennünket a vikingek, hanem többek között azért is, mert az első ezredfordulón majdnem sikerült elpusztítaniuk az európai feudalizmust. Milyenek voltak a valóságban? Kétségkívül vad harcosok és kalózok, irgalmat nem ismerő, őrjöngő hódítók, sőt még hitviláguk is az istenek harcáról és a tüzes világvégéről szőtt mesék füzére. Ez a kép azonban egyoldalú. Skandinávia és Izland paraszti közösségei bölcsek és békések voltak, Észak kovácsai és fafaragói (hát még a hajóácsai!) eredeti és könnyed művészek. Rudolf Pörtner izgalmas művéből megismerjük a germánok hétköznapjainak minden mozzanatát, a harci erényeiken kívül könnyed szójátékaikat és komor krónikáikat. Így azután a maguk testi valóságában állnak előttünk azok a férfiak és nők, akiknek ivadékai ezer évvel később megvetéssel utasították el a „felsőbbrendű rassz” hazug elméletét.

Mutass kevesebbet