A világ, ahogy Gabriel García Márquez látja

"Kövér nők Hallott már valaki kövér nőket beszélgetni? El se lehet képzelni bármi más látványosságot, amelyből így áradna az egészséges vidámság. Senki se tud úgy nevetni, mint ahogy két kövér nő nevet. És utoljára se tud nevetni, mert ők ketten sohasem hagyják abba. Ha kettőnél több kövér nő beszélget. Ha kettőnél több kövér nő beszélget, az ember arra gondol, hogy a jó egészség titka a testek tömegében és sűrűségében rejlik. Még az is megfordul az ember fejében, hogy nem zsír, hanem törökméz szorongatja a szívüket. Mindig az az érzésem, hogy harminc évvel fiatalabbak a koruknál, és vigyázniuk kell, nehogy a föld vonzóereje hirtelen elengedje őket. Ez volna netán a gömbök metafizikája?" // Gabriel García Márquez tehetsége, éleslátása és humora mutatkozik meg ebben gyűjteményben, mely szépirodalmi műveinek és cikkeinek több mint 350 kiragadott részletét tartalmazza, valamint néhány érdekességet abból a kevés interjúból, amelyet életében adott. A Piedad Bonnett írónő javaslatára szótárszerűen szerkesztett összeállítás úgy mutatja be a Nobel-díjas kolumbiai író lelkét és gondolkodásmódját, hogy "az eddigiektől eltérő úton jár, enyhíti a pátoszát, de elénk tárja az író szinte valamennyi megnyilvánulását, a nevetségestől a fennköltig, így foglalja össze a világról alkotott véleményét". A breviárium márquezi világa az "acordeón"-nal (tangóharmonika) kezdődik és a "zapato"-val (cipő) végződik. Íme néhány példa ragyogó szentenciáiból, amelyekben már oly sok olvasója gyönyörködött: Fodrász (borbély): A városi borbély tudós ember. A falusi borbély viszont bölcs, mert mindenkiről rosszat gondol, és mindenkiről jót mond. Író: Az író legfőbb politikai kötelessége, hogy jól írjon. Értelmiségi: Olyan személy, akinek előre kialakított nézetei vannak, amelyeket megpróbál a valóságra alkalmazni. Szex: A szex olyan vigasz, amelyhez akkor fordul az ember, ha nincs módja szerelemre. // Előszó részlet: Milan Kundera A lét elveselhetetlen könnyűségében azt mondja, hogy minden élet egy zeneműhöz hasonlít abban, hogy témákból és variációkból áll, melyek fiatalkorban még többé-kevésbé bizonytalanok, de felnőtt korban egyre markánsabbá és határozottabbá válnak; úgyhogy minden embert meg lehetne érteni, vagy minden ember megérthetné magát bizonyos szavak alapján, amelyek neki valami különlegeset jelentenek. Ez a feltevés nagy segítségünkre lehet, amikor megpróbálunk közelebb férkőzni egy író műveinek világához, mert, mint tudjuk, ez a világ néhány rögeszméből születik, melyek az író minden művében más és más formában jelennek meg. Amikor pedig igazi tehetségről van szó, a formai variációkon túl mindig ott találjuk a tejlesen egyéni, csak őrá jellemző hangot, stílust, világképet, és az olvasót éppen ezek az egyéni sajátosságok bűvölik el; miközben olvasunk, sokszor találkozunk olyan gondolatokkal, amelyek a mi fejünkben is megfordultak, csak soha nem tudtuk volna olyan frappánsan, eredetien és szépen megfogalmazni őket, mint a szerző.

Mutass kevesebbet