A világosság fiai II.

Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a "profán" közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi "testvérek" (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképekbe burkolt filozófiai-etikai rendszer adhat egy gondolkodó embernek. Több személyes, vallomásos beszámoló olvasható a keresés és a beavatás élményéről, az "útról", a "titokról". Utóbbi írások némileg betekintést nyújtanak a szabadkőművesség mai helykeresésébe is. Az utolsó fejezet a társaság iránt netalán komolyabban érdeklődők számára fogalmaz meg általános gondolatokat arról, miként vélekedik a szabadkőművesség a családról, a türelemről, a testvériségről, mi a társaság viszonya valláshoz, politikához, és hogyan lehet csatlakozni. A néhány adattal záródó, szabadkőműves jelképekkel illusztrált, szép kiadvány minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlható.

Mutass kevesebbet