Abó és Robó

Varga Domokos György jeles írónk és újságírónk új regényt írt. Ez már önmagában "hőstett" a jelenlegi magyarországi szellemi közegben, ahol egyre kevesebben és egyre kevesebbet olvasnak irodalmat. Aktuálpolitikát, újságot többen. Ebben a regényben nagyszerű arányban keveredik mese és valóság: a tudományos-fantasztikus irodalom, a családtörténet, a költészet - a politikai közbeszéd legfrissebb témáival. Így jó esély van arra, hogy ezt a regényt mégis sokan elolvassák. Rubik Lászlót, a történet elbeszélőjét (szándékosan nem azt írom, hogy "a regény főhősét", mert több hőse, főhőse van) azzal bízza meg a világ leghatalmasabb informatikai cégének vezetője, hogy készítse el a világ első igazán emberszabású robotját. Nem mellékes, hogy mi indította arra, a mesterséges intelligencia temérdek tudósa közül éppen egy magyart válasszon: "az a különleges kettős világlátás, amely a bűvös kockát is megteremtette, s amelynek jóvoltából a magyar nemzet - kicsinysége ellenére - annyi feltalálót, s köztük annyi számítógépes zsenit is adott a világnak". Rubik László tizenöt éves gyermekének, Abónak nincs, és már nem is lesz testvére. A világ első igazán emberszabású robotja, Robó ezért "születik meg" Abó öccseként... Az író mesterien szövi a történet szálait, és a fiktív személyek, misztikus elemek harmonikusan kapcsolódnak valóságos személyekhez, mai korszakos eseményekhez. Ahogy a szerző más műveire, erre is jellemző az érdekfeszítő mesemondás, a filozofikus és lélektanilag alaposan átgondolt motívumok, a hitnek és a hazaszeretetnek a fontossága.

Mutass kevesebbet