Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Adalékok az esztétika történetéhez I-II.

Adalékok az esztétika történetéhez I-II. - Lukács György - Régikönyvek
(0 vélemény)

Ez az antológia a filozófus, esztétikus, irodalomtörténész marxista korszakának összes jelentős esztétikatörténeti elemzését tartalmazza. Ötven év munkásságát e tárgykörben - nagy tanulmányoktól rövid reflexiókig. A gyűjtemény történelmi sorrendben halad az antik esztétikától napjaink művészetelméleti problémáig, s felvázolja a művészetről való gondolkodás történetét. Számos, Magyarországon még nem publikált tanulmányt foglal magába, s a régebben megjelent írásokat új fordításokban kapja kézhez az olvasó.

Sorozatcím:
Lukács György válogatott művei
Borító tervezők:
Vámos Ildikó
Kiadó:
Magvető Kiadó
Kiadás éve:
1972
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kossuth Nyomda
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
746+ 496 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:
I. kötet
Antik és keresztény esztétika
Arisztotelés 21
Dezantropomorfizálás és művészet, vita Platón, és Plotinosz ideatanával 21
A visszatükrözés-elmélet központi szerepe Arisztotelésznél 26
A közép etikai megalapozása Arisztotelésznél, út a különösség felé 31
Az arányosság kérdése Arisztotelésznél 40
A mimézis "Legyen"-jellege és a típusalkotás Arisztotelésznél 42
Arisztotelész és a mimetikus elv kiemelkedése a mindennapi életből 44
A katarzis problémájának felvetése Arisztotelésznél 48
A püthagoreusok zeneelméletének arisztotelészi bírálata 51
Arisztotelész a művészi tökély és a művészet társadalmi-pedagógiai hatása közti összefüggésről 53
A retorika esztétikai problémája Arisztotelésznél 55
Arisztotelész történelmi jelentősége az esztétikában 59
Platón, Plotinosz és az újplatonizmus 61
A platóni antropomorfizálás általános jellege 61
A teremtő és a teremtett hierarchiája, a platóni ideatan és az álantropomorfizálás 62
Platón művészetellenessége 69
Plotinosz és a magánvaló emfatikus felfogás 73
Platón, Plotinosz és az Erósz problémája 78
Keresztény esztétika 86
A keresztény esztétika ontológiai alapjai és a plotinoszi öröksége 86
A kereszténység esztétikai viszonyának alakulása a művészethez 90
Az allegorikus elv alapjai a keresztény esztétikában 103
A felvilágosodás és a német klasszika esztétikája
Diderot és kortársai 115
Diderot és a relalizmus elméletének problémái 115
A művészi magatartás általános jellemzéze Diderot-nál 120
Diderot és az "életművészet" esztétikai problémája 124
A különös esztétikai problémája a felvilágosodásban - Diderot, Hurd, Lessing 127
Kant esztétikai felfogásához 137
Kant álláspontjának agnosztikus eredetű formalizmusa 137
Az arányosság és az esztétikai tárgyiasság Kantnál 141
Az "érdeknélküliség" elmélete 146
A kellemes érzete a befogadásban és az "érdeknélküliség" 150
A partikularitás és a "sensus communis" problémája Kantnál 156
A tudatos és a tudattalan viszonya Kantnál 159
Kant és az esztétikai szabályszerűség 162
Az eredetiség, a szabályszerűség, a zseni felfogása a felvilágosodásban és Kantnál 164
A természeti szép Kantnál (és N. Hartmann-nál) 166
Az eldologiasodás, a természetfogalom és a művészet defetisizáló szerepe a klasszikus polgári filozófiában 170
Schiller szerepe az esztétika történetében 180
Schiller esztétikájához 180
Az esztétikai nevelés 180
Schiller viszonya Kant esztétikájához 215
Az objektív dialektika problémái és az idealizmus korlátai 250
Schiller elmélete a modern irodalomról 285
Schiller és Goethe levelezée 330
Goethe esztétikai nézetei 373
A különösség felfogása Goethénél 373
Az emberi mint a mag vagy héj 392
Az emberi partikularitás meghaladása és a művészet 397
A személyiség önismerete és az öntudat 400
A "kimondhatatlanság" kérdése és a költői nyelv 402
Az allegória és a szimbólum viszonya 409
A művészeti és a szimbólum viszonya 414
A művészeti és a természeti tökéletesség; Goethe vitája Diderot-val 418
A természetélmény és a művészi magatartás 421
Az analógia haszna a művészet számára 424
A színelmélet esztétikai problémája 426
Hegel fordulata az esztétikához 426
Az ifjú Hegel kultúrfilozófiája 426
Az ifjú Hegel felfogása az antik esztétikum és szépség alapjairól 457
Az ifjú Hegel Jacobi és az induló romantika ellen 463
A szubjektum külsővé válása és visszavezetése 466
A díszítőművészet és a geometria összefüggése 474
A zenei hang és a mértékviszonyok problémája 478
A zene időproblémái 482
Tér, idő, építészet 490
Hegel esztétikája 493
A XIX. század esztétikája
Az esztétika irracionalista felbomlasztásának kezdetei (Schelling és Kierkegaard) 531
Schelling esztétikai álláspontja, mint az irracionalista szemlélet kiindulópontja 531
A tudattalan mítosza Schelling esztétikájában 535
Az esztétikum és a valllás rokonsága Kierkegaard-nál 537
A felemelkedés a partikularitásból és Kierkegaard zsenielmélete 545
Esztétika és erotika viszonya a romantikus művészetben és Kierkegaard-nál 547
Kierkegaard és a tragédia leküzdése 550
Kierkegaard mint a vallásos szükséglet irodalmának teoretikusa 555
A hegelianizmus felbomlása és a forradalmi demokrata irodalomkritika 558
Ludwig Feuerbach és a német irodalom 558
Gottfried Keller 560
Hermann Hettner 563
"Vallásos ateizmus" 571
Richard Wagner mint "igazi szocalista" 580
Herwegh és Schopenhauer 587
Ismét a "vallásos ateizmus" 599
Befejezés 605
A harmonikus ember eszménye a polgári esztétikában 613
A klasszikus szatíraelmélet és felbomlása a liberális esztétikában 629
A szatíra elméletének kiindulópontjai 629
Jelenség és lényeg közvetlen ellentéte 635
A szent gyűlölet 646
A forradalmi demokraták irodalomkritikájának nemzetközi jelentősége 656
Csernisevszkij esztétikája 688
II. kötet
A marxizmus esztétikájának születése
A Sickinger-vita Marx-Engels és Lassale között 11
Lassalle álláspontja 13
Marx és Engels Lassalle idealista esztétikája ellen 27
Lassale önleplezése válasza során 48
Karl Marx és Friedrich Theodor Vischer 61
Marx Vischer-kivonatainka felépítése és tartalma 61
Vischer politikai fejlődése 80
A vischeri esztétika fejlődése (Hegeltől Diltheyhez) 96
Mítosz és realizmus Vischernél és Marxnál 117
Vischer és a jeleln 133
Friedrich Engels mint irodalomteoretikus és irodalomkritikus 142
Marx és az ideológiai hanyatlás problémája 174
Franz Mehring 237
Mehring személyisége 240
Ifjúkori fejlődése 255
Mehring lessalleanizmusának gyökerei 267
Filozófiai alapok 279
Esztétikai alapelvei 292
Irodalomtörténeti és kritikai módszertana 302
A Freiligrath-ügy 320
A proletárirodalom problémái 331
Modern esztétikai álláspontokról
Polgári nézetek ellen 341
Nietzsche mint a fasiszta esztétika előfutára 341
Az érzékek munkamegosztásának elmélete - Konrad Fiedler 349
Konrad Fiedler és az egynemű közeg problémája 383
Az expresszionizmus elméleti alapvetése 385
Az imerialista korszak német értelmiségének ideológiájához 388
Worringer és a művészet transzcendens jellege 404
Gehlen érdemei és korlátai a miméziselmélet megalapozásában 411
Alfred Rosenberg, a nemzetiszocializmus esztétája 419
Szocialista álláspontokról 424
Sztálin az irodalom és a művészet felépítmény jellegéről (részlet) 424
A "lélek mérnökei" dogmájának kritikája 434
Walter Benjamin elmélete az allegóriáról 438
Ottwalt és Brecht a "radikálisan új" művészetről 446
Brecht és az esztétika fogalmisága 454
Az elidegenítési effektus 456
A forradalmi romantikáról 461
Függelék
Az írások forrásai 475
Névmutató 479
Tárgymutató 489

Lukács György

Lukács György  további könyvei

40%
Hűségpont:
 
50%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 000 Ft 500 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...