Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Alapvető etika

Alapvető etika - Nyíri Tamás - Régikönyvek
Alapvető etika - Régikönyvek Alapvető etika - Régikönyvek Alapvető etika - Régikönyvek Alapvető etika - Régikönyvek
(0 vélemény)

Az alapvető etika megelőzi az individuális és szociális etikát, hiszen ez a speciális ágazatokkal ellentétben nem az erkölcsi szabályok rendszerével foglalkozik, hanem az erkölcsi gyakorlat lehetőségi föltételeit kutatja, tisztázza az etikai alapfogalmakat, s kimutatja, hogy a filozófiai etika mikor, hogyan szorul rá az empirikus tudományok eredményeire. A szerző megkísérli rendszerezni a különböző korok gondolkodói, kiváltképpen Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és Kant alapvető etikára vonatkozó kérdéseit, válaszait. A rendszeres kifejtés belső követelményeinek engedelmeskedve természetesen nem hagyja figyelmen kívül a későbbi időkben felmerülő problémákat s a rájuk adott válaszokat sem.

Kiadó:
Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia Levelező Tagozat
Kiadás éve:
1988
Kiadás helye:
Budapest
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
120
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 16.50cm, Magasság: 23.00cm
Kategória:
13.3 Az egzisztenciális hajlamok és törekvések 81
13.3.1 A saját tökéletességünk 82
13.3.2 Mások boldogsága 84
Irodalom 85

14. ERKÖLCSI ÉRVELÉSMÓDOK 86
14.1 Tekintélyelvű érvelésmódok 86
14.2 Természet- és észjogi érvelések 89
14.2.1 Természetjog, természeti törvény 89
14.2.2 Az észjogi érvelés 91
14.3 Utilitarista érvelésformák 92
14.3.1 Az angolszász utilitarianizmus 92
14.3.2 Az utilitarianizmus bírálata 93
14.4 Teleológiai és deontológiai érvelés 93
14.4.1 A teleológiai érvelés 93
14.4.2 A deontológiai érvelés 94
14.4.3 A felelősségetikai érvelés 95
Irodalom 97

15. ETIKAI ELMÉLETEK 98
15.1 A fenomenológiai értéketika 98
15.1.1 A materiális értéketika 98
15.1.2 Az értéketika elégtelensége 101
15.2 Metaetika 102
15.3 Marxista etika 104
Irodalom 10-

16. ETIKA ÉS HIT 108
16.1 Az értelmesség kérdése 108
16.2 A boldogságkeresés kudarca 109
16.3 A bűn 111
16.4 A lelkiismeret posztulátuma 112
Irodalom 112

IRODALOMJEGYZÉK 114

TARTALOMJEGYZÉK 11-


5, A TRANSZCENDENTA1.15 1)1I'VVICVNi ,1A
S.1 A trinszcendentgliN dilfereouiaf()wilma
5.1.1 Wittgenstein Itasonlata
5.1.2 A transzcendentális én 40
5.1.3 A transzcendentális differencia meghatározása 41
5.2 A transzcendentális differencia néhány következménye 41
Irodalom 411

6. ERKÖLCSI TÖRVÉNY ÉS DÖNTÉSI SZABADSÁG 411
6.1 A probléma kifejtése lY
6.1.1 Az akarat és az ész viszonya 40
6.1.2 Az empirikus motivációk 10
6.2 Az emberi motiváció jellegzetessége 10
6.3 Az univerzalizálhatóság kérdése
6.4 Az akarat önmeghatározása
6.4.1 Az önmeghatározás tényének kimutatása
6.4.2 Három követelmény
Irodalom 14

7. SZABADSÁG ÉS DETERMINIZMUS II
71 A klasszikus determinizmus 10
7.1.1 A probléma Ig.
71.2 A klasszikus determinizmus nem bizonyítható
72 Determinizmus és szabadság dialektikája
72.1 Szabadság és szükségszerűség dialektikus viszonya
72.2 Az alap és a felépítmény szerinti értelmezés 1f
Irodalom ‚01,.

8. A LELKIISMERET ANTITÉZISEI IY
8.1 Az ellentétpárok 10
8.1.1 Materiális és formális motiváció
8.1.2 A szubjektív-objektív ellentétpár 41)
8.1.3 A hipotetikus-kategorikus ellentétpár 41
8.1.4 Heteronóm-autonóm ellentétpár 44
8.2 Az ellentétpárok értelme 41
Irodalom 44

9. A LELKIISMERET AUTONÓMIÁJA
9.1 Autonómia és moralitás 41
9.2 Az erkölcsi horizont
9.2.1 A transzcendentális én és az empirikus én viszonya 4
4; 1


9.2.2 A lelkiismeret nevelOse 48
ir

10, A LELKIISMERET SÍRI IKTÚRÁJA 50
10.1 Az etika metafizikai (S teológiai kontextusa 50
10.1.1 Az örök törvény 50
10.1.2 A természeti törvény 51
10.2 A lelkiismeret a priori alkata 52
10.3 A természeti törvény konkreti7'úlása 53
10.3.1 Az ész szintézise 53
10.3.2 Synderesis, sapientia és scientia 54
Irodalom 55

I L A TÉVES LELKIISMERET 56
11.1 A téves lelkiismeret meghatározása 56
11.1.1 Az erkölcsi fanatizmus problémája 56
11.1.2 Miben tévedhet a lelkiismeret? 57
11.2 Tévedés és tudatlanság 58
11.3 A téves lelkiismeret iránti tisztelet 59
Irodalom 61

12. MORALITÁS ÉS ERKÖLCS 62
12.1 Erkölcsileg jó és erkölcsileg helyes 62
12.2 Az erkölcsileg helyes mint az ész követelménye 64
12.2.1 A lelkiismeret és az igazság 64
12.2.2 Mások lelkiismereti meggyőződése 65
12.2.3 Az intézményes erkölcs 67
12.3 A konkrét erkölcs 68
12.3.1 A hegeli jogfilozófia megoldása 68
12.3.2 A közös normativitás mértéke 69
Irodalom 70

13• AZ ERÉNY ÉS A BOLDOGSÁG 71
13.1 Az erény 71
13.1.1 Az erény problémája 71
13.1.2 Az erény fogalma 73
13.1.3 Az erények felosztása 74
13.2 A boldogság 76
13.2.1 Eudaimonizmus 76
13.2.2 Boldogság és önszeretet 78
13.2.3 A boldogság deskriptív fogalma 80

Nyíri Tamás

1920 - 1994
Nyíri Tamás (Igal, 1920. augusztus 10. – Budapest, 1994. július 21.) római katolikus pap, Széchenyi-díjas (1990) teológus, filozófus. Könyveivel, előadásaival a II. vatikáni zsinat szellemében megújult katolikus teológiát közvetítette hívők és nem hívők felé egyaránt. Gondolkodására a neotomizmus és a transzcendentális filozófia hatott. Alapvető kézikönyve A filozófiai gondolkodás fejlődése (1973).

Nyíri Tamás  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1994
Antikvár könyv
600 Ft 480 Ft
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1993
Antikvár könyv
1 000 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...