Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Álmos, az áldozat

Álmos, az áldozat - Dümmerth Dezső - Régikönyvek
Álmos, az áldozat - Régikönyvek Álmos, az áldozat - Régikönyvek
(1 vélemény)

Dümmerth Dezső már az "Árpádok nyomában" c. kötetének elején is foglalkozott az első magyar fejedelemnek, a mitikus származású Álmosnak, Árpád apjának sorsával. Később azonban egy régészeti felfedezés publicisztikus értékelése - amelyre ki is tér az olvasóhoz szóló ajánlásában -, továbbá egy kiadói felkérés arra késztette, hogy néhány régebbi tanulmánya alapján ismét, de most már részletesebben foglalkozzék a halála után méltatlanul háttérbe szorult első fejedelem alakjával. Álmosról azt jegyezték fel a krónikák, hogy Erdélyben megölték őt. A háttérbe szorulás és a "megölés" első pillanatban érthetetlennek tűnő problémáját vizsgálva kezdte meg a szerző ismertetni témáját. A majdnem egykorú források, valamint a régebbi és kortársi történész-vélemények kritikai számbavételén kívül több tudományágat is segítségül hívott véleményének alátámasztására. Mai szóhasználattal élve: interdiszciplináris írás ez, amelyben a történelem tudományán kívül a filológia, a néprajz, a pszichológia és az összehasonlító vallástörténet is szóhoz jut, mégpedig figyelemre méltó érvénnyel. A szerző a legfontosabb régi források felmutatása és elemzése után Konstantinosz görög császár feljegyzéseit is bevonja bírálatának körébe, gondosan figyelembe véve az uralkodó értesülésének eredetét és körülményeit. Ezután a magyarságban elevenen fennmaradt hun hagyományok történelmileg is követhető vonalán eljut a szent fejedelemség eszméjének és az ezzel szoros kapcsolatban álló mitikus elhivatottságnak, a karizmának a tárgyalásáig, hogy végül magyarázatot adhasson a "megölésre". A szakrális fejedelmek ugyanis áldozatként, megváltó "bűnbakként", vagy a nép jövőjét biztosító "áldozatként" fejezték be életüket. Álmos esetében tehát nem "megölésről", hatalmi vagy bármilyen más indítékú gyilkosságról volt szó, hanem rituális feláldozásról, amellyel a nép egy időre megváltotta maga sorsát, és a feláldozó utód átvehette az áldozat minden ember feletti tulajdonságát. A könyv minden vonatkozásban izgalmas olvasmány. A szerző mintha csak azt akarta volna bizonyítani, hogy a történelem bármelyik problémájának kutatása és nyomozása olyan szellemi meglepetésekkel és intellektuális feszültségekkel jár, amilyeneket még a krimik sem tudnak nyújtani.

Sorozatcím:
Utazások a múltban és a jelenben
Illusztrátorok:
Bánó Attila
Borító tervezők:
Bánó Attila
Kiadó:
Panoráma
Kiadás éve:
1986
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin Nyomda
ISBN:
9632433254
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
136 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 19.00cm
Súly:
0.20kg
Kategória:
Az olvasóhoz 7
Bevezetés 9
A Turul-monda és a történetírás 12
Kurszán és Bulcsú 20
Emese álma: a szöveg 34
Emese álma: a tartalom 47
Álom és elragadtatás 58
A kettős gyökerű magyarhun-hagyomány 70
Attila reménye: Irnik és a dinasztia 90 Álmos, a hódító 99
Álmos, a hódító 99
A magyar szakrális fejedelemség 106
A karizma 117
Az áldozati személy 122
Irodalmi tájékoztató 128
Függelék 133

Dümmerth Dezső

1925 - 1997
Dümmerth Dezső (Budapest, 1925. július 5. – Budapest, 1997. november 22.) történész, író. Főleg 1982-es nyugdíjazása után írta ismeretterjesztő műveit, amelyek alapján ismertté vált. Adatai pontosak, szakszerűek, írásai olvasmányosak, széles közönség körében sikeresek.

Dümmerth Dezső  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
900 Ft 630 Ft

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • 2020. 10. 28. 20:28

    Az olvasóhoz: Méltán csodálkozhatnak az olvasók, miért írtam újból Álmosról, a magyarok első fejedelméről, mikor az Árpádokról szóló könyvemben már hosszabban foglalkoztam vele. Új adatok kerültek talán elő? Vagy ismételni akarom önmagamat?
    Új adatok nem kerültek elő. De új és kártékony szemléletnek a veszélye kezdett fenyegetni már évekkel előbb, mikor az azóta elhunyt, nagyérdemű és kiváló régész, Fettich Nándor téves következtetésre jutott: egy zempléni sírleletben Álmos sírját vélte felfedezni. Az ügyből sajtószenzáció lett, melyet a tudományos vita, a cáfolat halkított el. Utoljára a kérdésben mindenképpen illetékes László Gyula oszlatta el a téves képzeteket, hogy nem Álmos sírjára bukkantak a kutató régészek. A szenzációkeresés azonban, felkapva a „királyölés” szertartásának „bűnügyi” jellegű izgalmait – valamiképpen a nagyközönség egy részét is érdekeltté tette a vitában. Zavaros képzetek kezdtek elterjedni arról, hogy Árpád miképpen „ölelte meg apját” – és ....