Álomösvény

Az angol szerző az Álomösvények felkutatására indul... Ausztráliai barangolásaiból születik meg ez a - maga nemében páratlan - mű, mely egyszerre útleírás és kalandregény, szatíra és komédia, filozófia és kultúra; egy egzotikus társadalom furcsa, izgalmas, fekete vagy épp fehér figurái elé tartott egyenes és görbe tükör. Meghökkentő anekdoták csapongó, lebilincselő csokra. Arkagyij még tanárként hallott először valamiféle láthatatlan útvonalak labirintusáról, mely át- meg átszövi egész Ausztráliát. Az európaiak afféle „álomösvényként" vagy „dalvonalként" emlegetik ezeket a vonalakat, míg a bennszülöttek az „Ősök Lábnyomáénak, másképpen a „Törvény Útjának nevezik őket. Az abók eredetmítoszai bizonyos legendás totemisztikus lényekről mesélnek, akik még az Álomkorban járták be a kontinenst, és minden útjukba kerülő dolog nevét - madarakét, állatokét, növényekét, sziklákét, vizet rejtő üregekét - dalba öntötték, vagyis életre énekelték a világot. Egy nap, amikor a spanyolok épp egy texasi marhamágnást vezettek körbe a misszióban, a texasi felesége ragaszkodott hozzá, hogy egy ősz szakállú vénnel fotózkodhasson, aki törökülésben, kigombolkozva ült a porban. Az öregember teljesen felháborodott. Takaros kupac köpettel sommázta véleményét; a turha épp a hölgy lábánál ért célba. A nő egyből a helyzet magaslatára emelkedett. Bocsánatot kért, kitépte a filmet a gépből, majd egy szegényházba látogató gróf nő gesztusával meghajolt, és azt kérdezte: - Küldhetek Önnek valamit Amerikából? - Küldhet - vetette oda a kérdezett. - Négy Toyota Land Cruisert.

Mutass kevesebbet