Általános és szervetlen preparatív kémiai gyakorlatok

Könyvünk ​elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem I. éves vegyészmérnökhallgatói részére készült, az I. félévi laboratóriumi gyakorlatok anyagának megfelelő összeállításban. Előzménye a hasonló címen megjelent, és a gyakorlatokon több mint tíz éven keresztül használt tankönyv volt, amit annak idején dr. Bodor Endre egyetemi tanár és dr. Svehla Gyula egyetemi docens lektorált. A könyv újraírását több tényező is szükségessé tette, amelyeket röviden a következőkben lehet összefoglalni. Az egységes nemzetközi mértékrendszer (az SI, Systeme International) néhány mértékegység változtatása mellett egyes fizikai és fizikai-kémiai mennyiségek átfogalmazását, valamint a kémiával foglalkozó szakembereket érintő új alapmennyiség – az anyagmennyiség – bevezetését is jelentette. A magyar kémiai helyesírás szabályainak és néhány megváltozott kémiai megnevezésnek, illetve írásmódnak a használata szintén a közelmúlt időszakban vált kötelezővé és általánossá. Az elmúlt időszakban a munkavédelmi előírásokban is történtek bizonyos változások. Mindezeket az egyetemi gyakorlati oktatásban feltétlenül figyelembe kell vennünk. Az újraírás azt is lehetővé tette, hogy az elmúlt évek gyakorlatain szerzett tapasztalatokat hasznosítsuk és a rendelkezésre álló kereteken belül kissé növeljük a preparátumok, illetve a gyakorlati feladatok számát. A könyv felépítése lényegében változatlan maradt, az első félévi laboratóriumi gyakorlatok céljának megfelelően, amelynek során a kezdő vegyészmérnök-hallgatóknak meg kell ismerniük az alapvető laboratóriumi műveleteket, az eszközöket, a legegyszerűbb általános kémiai mérőmódszereket, továbbá alapvető szervetlen kémiai anyagismeretet kell elsajátítaniuk. A viszonylag részletes munkavédelmi fejezet azért szükséges, mert hallgatóink ezen a területen még teljesen járatlanok. A laboratóriumi felszerelések részletes leíró ismertetését azért tartjuk szükségesnek, mert ez egyrészt tárgyi ismereteket nyújt a kezdő – nagyrészt gimnáziumban érettségizett – vegyészmérnök-hallgatóknak, másrészt lehetőséget ad arra, hogy az egyszerű kémiai laboratóriumi műszaki fogalmak kifejezésére alkalmas szaknyelvet elsajátítsák. Az alapvető általános kémiai mérések elvégzése már tanulmányaik legelején ráébreszti a hallgatókat a mérések fontosságára, és hozzászoktatja őket a pontos munkavégzéshez. Az alapfokú szervetlen preparatív gyakorlatok célja is kettős: egyrészt bizonyos alapvető vegyszerismeretet és anyagismeretet nyújt, másrészt lehetővé teszi a fontosabb preparatív laboratóriumi alapműveletek megismerését és gyakorlását. Az 5. fejezetben található mintegy száz szervetlen vegyületet úgy válogattuk össze, hogy a legfontosabb szervetlen vegyülettípusok és a leggyakrabban alkalmazott szervetlen kémiai laboratóriumi alapműveletek képviselve legyenek közöttük. A hallgatók otthoni felkészülésének megkönnyítése és idejük gazdaságosabb kihasználása érdekében a könyvet igyekeztünk úgy összeállítani, hogy más segédkönyvre ne legyen szükségük az első félévi laboratóriumi gyakorlatok elvégzéséhez. Mindez azt eredményezi, hogy tankönyvünk kissé kézikönyv jellegű is, így azonban tulajdonosa az elsőéves gyakorlatok elvégzése után is hasznát veheti.

Mutass kevesebbet