
(1 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó állapotú antikvár könyv
Központi raktár
33
hűségpont
Hogy működik az alku?
Sok éve egy szőke kislányt felvettek a főiskolára, szája szögletében két keserű vonás. Ígérték sokan, hogy eltüntetik, majd egy idő múlva szinte ugyanazok úgy vélték, egyszerűbb eltüntetni, láthatatlanná tenni a viselőjét. Mert így nem kell észrevenni és másnak sem kell megmutatni sem a vonást, sem magát az arcot. De parancsszóval nem lehet sem mosolyt, sem hitet eltüntetni. Mosoly és hit belülről táplálkozik. Van, bármi történjék is.
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9630269929 |
|---|---|
| Kiadó: | Magyar Hírlap Könyvek |
| Kiadás éve: | 1989 |
| Nyomda: | Dabasi Nyomda |
| Kötés típusa: | ragasztott papír |
| Terjedelem: | 159 oldal |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 20.00 cm |
| Súly: | 0.10 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Dokumentumregény / Művészetek / Film, Színház / Életrajzok / Önéletrajz |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Szerves és méltó folytatása a Megtörténhetett!? könyvnek, időrendben és tartalmában egyaránt. Amíg előbbi a Rákosi-korszak brutális kegyetlenségeit (kínzások, bebörtönzések, kitelepítések, kivégzések) mutatta be, ez a Kádár-korszakra fókuszál, annak minden álságos megalkuvásával, szemforgató hamisságával. Természetesen kevésbé megrázó, mint az első kötet, ezzel is leképezve a két társadalmi-politikai rendszer relációját: Rákosiék alatt az emberi lélek legmélyebb féktelen gonoszsága tört a felszínre, itt inkább a sekélyes hitványság, a hazudozás, hitegetés, állandó hátbatámadás, ami a színházi világban valamiért mindig különös élességgel jelenik meg – volt alkalmam személyesen is megtapasztalni hasonló élményeket, ezért ebből a szempontból különösen közel éreztem magamhoz az olvasottakat. Egy kissé nehezteltem a művésznőre, amiért nem tudott néha erélyesebben és határozottabban kiállni önmagáért – ahogyan azt maga is beismeri néhányszor, hogy talán ha nem a „jobb a békesség, ha nem kerül a nevem botrány közelébe, azt értékelni fogják, és előbb-utóbb meglesz a gyümölcse” elvet követte volna, bizonyára sokminden másként alakul, mégis újra és újra beleesik ebbe a hibába. Én nem ilyen alaptermészetű ember vagyok, és például „i. k.”-nak (azóta megtudtam, kiről van szó, de ha a könyv írója szándékosan nem mondja ki a nevét, én sem fogom megtenni) valószínűleg legkésőbb a második alkalommal felküldtem volna az orrnyergét a homlokába azért, amit megengedett magának Sólyom Ildikóval szemben! Terjedelmében ez a kötet sokkal kisebb az elődjénél, és bevallom, olyannyira nem is ragadott magával, hogy éjszakába nyúlóan bújjam, és másfél nap alatt kivégezzem, de ettől még egyértelműen maximumot érdemel, legfeljebb a Megtörténhetett!?-tel ellentétben nem kerül be a kedvenceim közé.