Ami ​látható, és ami láthatatlan

„Ha ​magunk elé tesszük a főváros, a régi Buda, Pest és Óbuda térképét, mindenütt ahol egykor zsidók laktak, képzeletben felvillannának rajta a héber betűk. Legsűrűbben azonban a XIX. századi Terézváros délnyugati negyedében, a mai Erzsébetvárosban villognának.” „A Belső-Erzsébetváros történelmi zsidó negyed, anélkül is, hogy történetileg így nevezték volna, és anélkül, hogy ez kisebbítené a hajdani pesti polgárok, román kereskedők, a ma az elhagyott lakásokban helyet kereső cigányok, a volt zsidó pékség helyén megnyíló kávéházat vagy az üres udvaron létesített vendégváró helyeket vidám nyáresti szórakozással, olykor éppen klezmer-zenével megtöltő ifjúság nyüzsgő jelenlétének értékét. A zsidónegyed régi épületei, pillanatnyi állapotuktól függetlenül, nem romok: történelmi emlékek Pest nagyváros kialakulásának korából, amely épület-emlékeket, hogy a város ne veszítse el arculatát, látható és láthatatlan múltjának egy fontos és szerves darabját: régi (klasszicista! szecessziós!) szépségükben, érdekes változatosságukban kell életben tartani.”

Mutass kevesebbet