Amikor az üstökös eljön

Láttam egy őszhajú férfit - egészséges, öreg ember volt -, amint ott ült az íróasztala mellett és írt. Úgy látszott, mintha toronyszobában volna, nagyon magasan, úgyhogy a magas ablakon át balkeze felől csak távoli vidéket látott, a tenger látókörét a távolban, messzi partvidéket, és ama bizonytalan ködöt és csillogást a lenyugvó nap fényében, amely sok mérföld távolságból jelzi a nagy várost. A szoba egész berendezése rendes volt és szép, és különleges finomsága révén, egy és más sajátságában, újnak látszott előttem és szokatlannak. Semmiféle meghatározható divatnak nem felelt meg, és a férfi egyszerű ruházata sem emlékeztetett sem bizonyos korszakra, sem bizonyos országra. Úgy gondoltam, ez talán a Boldog Jövendő, vagy Utópia, az Álmok Országa és eltévedt emlék gyanánt Henry James "A Nagy Jó Helyről" nevezetű története tündöklött át egy pillanatig elmémen, majd eltünt és nem hagyott világosságot maga mögött.

Mutass kevesebbet