ANGYALFÖLD 1956 - EMBEREK, SORSOK, EMLÉKEK

Már közhelyként ismert tény, hogy a XIII. kerület lakossága és munkássága kevéssé vette ki részét az 1956-os forradalom eseményeiből. Való igaz, hogy például a Bem és Köztársaság téri tömegmegmozdulásokhoz, vagy a Corvin közi, Széna tér környéki fegyveres harcokhoz hasonló volumenű akciókra itt, a gyárakkal teli külvárosban nem került sor. Ugyanakkor az Újlipótváros értelmiségi csoportjai, és az angyalföldi munkásság nagy tömegei is lelkesen üdvözölték a forradalom kitörését. Október 23-án a túlnyomó többség úgy érezhette, véget ért egy félelemmel teli korszak, lehulltak a bilincsek, s boldogan vonultak az utcára, hogy csatlakozzanak az egyre növekvő ünneplő tömeghez. Olyanok is szép számmal akadtak, akik a belvárosi fegyveres felkelőkhöz csatlakoztak. A XIII. kerületben is megalakították a Forradalmi Bizotságot, amely főként újlipótvárosi kommunistákból állt és a legtöbb gyárban is elég rövid idő alatt megalakultak a demokratikusan választott munkástanácsok. Ugyanakkor a kerületi pártbizottság, amelynek korábbi titkára Kádár János, akkori titkára Biszku Béla volt, a kezdettől fogva minden erőt mozgósított a forradalom eszméinek angyalföldi terjedése ellen. A pártbizottság és a kerületi Tanács irányítását átvevő Forradalmi Bizottság gyakorlatilag mindvégig Biszku Béla és Kádár János útmutatásait követte...

Mutass kevesebbet