Anna Veronika

H.G. Wells. Anna Veronika. Budapest, [é.n.]. A Pantheon Irodalmi Intézet R.-T. Kiadása (Budapest Hírlap nyomdája). 362 p. Ford. Esty Jánosné Egészvászon. / A ​nőcsábász Wells 1903-ban, második fia születése után elhagyta feleségét. Többé nem házasodott meg, és nem állapodott meg egyetlen nő mellett sem. A szexuális forradalom egyik első harcosává vált: úgy érezte, hogy a viktoriánus társadalom erkölcsi normái megfojtják az egyént, és saját normákat alakított ki. Belépett az új utakat kereső szocialista Fábiánus Társaságba. Útjaik azonban hamarosan elváltak, miután két fábiánus társa lányát is elcsábította. Amber Reevesszel való kapcsolata ihlette a szexuális felszabadulásról írt Anna Veronika (1909) című regényét. Reevesszel való kapcsolatával egyidőben viszonyt folytatott egy fiatal újságírónővel, Rebecca Westtel is, akitől Anthony nevű fia született. A mai asszonyt az író sűrűn megnyilatkozó meggyőződése szerint még sokkal nagyobb távolság választja el a jövő Emberétől, mint a mai férfit. Ezt mutatják regényeiben a férfisorsok, a nőalakok nagy többsége, az elhangzó mondások és megjegyzések. Vannak kivételek, amelyek megerősítik a szabályt. Anna Veronika esze és karaktere, bátorsága és önállósága megüt minden mértéket, párjával szemben is ő a kezdeményező, ő az erősebb és igazabb.

Mutass kevesebbet