Anti-equilibrium

Name: Anti-equilibrium
Price: 3599.00 HUF
Availability: InStock
Author: Kornai János

A gazdasági rendszerek elméletiről és a kutatás feladatairól

Kornai János - Anti-equilibrium, Budapest 1971 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

3 599 Ft

8 000 Ft

55%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Volt könyvtári példány pecsétekkel, címkékkel ellátva. Kiadói védőborító nélkül. Lapéleken kisebb foltok találhatók.

200

hűségpont

Hogy működik az alku?

Korunk problémái - köztük a szocialista országokban végrehajtott, az egész gazdasági rendszert átfogó reformok - napirendre tűzték egy új közgazdaságtudományi ág: a gazdasági rendszerelmélet kialakítását. E tudományág feladata: a gazdasági rendszerek (s ezeken belül is elsősorban a szabályozási és információs rendszerek) közös törvényszerűségeinek és különbségeinek, sajátosságainak elméleti elemzése. A neves szerző új művében a gazdasági rendszerelmélet kifejlesztéséhez szeretne hozzájárulni. Ennek keretében részletesen bírálja e tudományág eddigi legfontosabb teljesítményét, leginkább kidolgozott és matematikailag is formalizált eredményét, az ún. "általános egyensúlyelméletet" (angolul: "general equilibrium theory"). A kritikán túlmenően pozitív gondolatokat is igyekszik kifejteni, a gazdasági rendszerelmélet kidolgozásához használható új fogalmi rendszert vezet be, s néhány megállapítást tesz a jelenkori gazdaságok jellegzetességeiről, törvényszerűségeiről. A könyv ezzel kapcsolatban a következő témákat tárgyalja: információs struktúrák, a gazdasági szabályozás többszintűsége, motiváció, konfliktus és kompromisszum a szervezetekben, döntési folyamatok, a hasznossági függvények és a preferecniarendezés elmélete, aspirációs szintek, a gazdasági rendszerek vegetatív és magasabb rendű működése, adaptáció és szelekció stb. A könyv részletesen foglalkozik a piac problémájával, vizsgálja mind a piaci egyensúly, mind az attól való eltérés (disequilibrum) típusait, azok okait és következményeit. Ennek kapcsán szó esik a piaci kontraktuskötő folyamatokról, a vevő és az eladó erőviszonyairól, a "vevők piacáról" és a "hiánygazdaságról", az "eladók piacáról". A könyv címének kettős jelentése van. Egyrészt utal arra a polémiára, amelyet a könyv az általános egyensúlyelméleti iskolával folytat, másrészt jelzi a szerző azon álláspontját, miszerint bizonyos nem-egyensúlyi állapot kedvezőbb lehet a szigorú egyensúlynál.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás éve:	1971
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Szegedi Nyomda
Borítótervezők:	Székely Edith
Kötés típusa:	nyl-kötés kiadói borítóban
Terjedelem:	437
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó                                                          11
A könyv felépítéséről                                           15
   F.1. Jelölési elvek                                          15
   F.2. Főbb jelölések                                          16
   F.3. Definíciók                                              17
   F.4. Megállapítások                                          17

I. RÉSZ - KIINDULÓPONTOK
1. Bevezető: A téma körülhatárolása                             21
   1.1. Rendszerelméleti szemlélet 
   1.2. Előtérben: a matematikai közgazdaságtan                 22
   1.3. Kritika és pozitív elmélet                              23
   1.4. A jelenkor gazdasága                                    24
2. Elmélet, formális modell és valóság                          27
   2.1. Mit nevezünk „elméletnek"?                              27
   2.2. Elmélet versus gondolatkísérlet                         31
   2.3. Közgazdasági reáltudományi elmélet versus döntéselmélet 32
   2.4. Közgazdasági elmélet és ökonometria                     35
   2.5. A formális modell jelentősége                           36
   2.6. A reáltudományok érettségének mutatói                   37
3. Az általános egyensúlyelmélet alapgondolatai                 39
   3.1. Az ismertetés jellege                                   39
   3.2. Alapfeltevések                                          40
   3.3. Fogalmi rendszer                                        45
   3.4. A megválaszolásra kijelölt kérdések                     46
   3.5. Mit tekintünk rokon irányzatnak?                        48
   3.6. Első összefoglaló értékelés                             49

II. RÉSZ • FOGALMAK ÉS KÉRDÉSEK
4. A gazdasági rendszer általános modellje                      57
   4.1. A gazdasági rendszerelmélet leírásának „nyelve"         57
   4.2. Szervezet, egység                                       59


  4.3. Input, output, állapot                                        60
  4.4. Reálszféra és szabályozási szféra                             61
  4.5. Termékek                                                      64
  4.6. Közlések                                                      65
  4.7. Válaszfüggvény: egy bevezető példa                            67
  4.8. A válaszfüggvények általános alakja                           69
  4.9. Összefoglaló definíciók 
  4.10. Az egység és a gazdasági rendszer mint „automata"            73
  4.11. „Szótár" néhány ismert közgazdasági fogalomhoz               75
  4.12. Összehasonlítás                                              78
5. Közlési struktúrák                                                8I
  5.1. A közlésáramlások három fő osztálya                           81
  5.2. A közlésáramlás további osztályozása                          83
  5.3. A közlésáramlási struktúra összetettsége                      85
  5.4. Az árjellegű közlésáramlási struktúra összetettsége           89
  5:5. Szabályozási alrendszerek                                     92
  5.6. Összehasonlítás                                               95
6. Többszintű szabályozás                                            99
  6.1. Az alá-fölérendeltség típusai                                 99
  6.2. A vertikális és horizontális viszony általános fogalmai       103
  6.3. Még egyszer a közlésáramlásról                                105
  6.4. A valóságos rendszerek többszintűek                           106
  6.5. Összehasonlítás                                               108
7. Konfliktus és kompromisszum az intézményben                       111
  7.1. Az intézmény fogalma                                          I I 1
  7.2. A termelővállalat funkcionális szervezetei                    111
  7.3. A motiváció sokrétűsége                                       113
  7.4. Konfliktusok, kompromisszumok                                 114
  7.5. Elfogadható kompromisszum                                     117
  7.6. összehasonlítás                                               119
  7.7. Ismétlés: a mikrostruktúra                                    120
8. A döntési folyamat                                                123
  8.1. Döntés; elemi döntési folyamat                                123
  8.2. A lehetséges döntési alternatívák                             125
  8.3. A döntéselőkészítés során szerepet játszó alternatívahalmazok 127
  8.4. A döntés kiválasztása                                         131
  8.5. A népgazdasági tervezés példája                               132
  8.6. Összehasonlítás                                               134
9. Döntési algoritmusok                                              137
  9.1. A döntési algoritmus általános fogalma                        137
  9.2. Deklarált szabályok versus konvenciók                         139
  9.3. Szokványos versus alapvető döntési folyamatok                 140
10. Preferencia, hasznossági függvény, racionalitás — Ismertetés     145
  10.1. A preferenciarendezés fogalmáról                             145
  10.2. Dinamikus versus statikus értelmezés                         147


   10.3. A „kinyilvánított preferenciák"                             148
   10.4. Ismétlődő versus nem ismétlődő, összehasonlítható versus nem összehasonlít-
        ható döntések                                                151
   10.5. Determinísztikus döntés versus bizonytalanság               153
   10.6. Leíró-magyarázó versus normatív elmélet                     153
   10.7. Az alkalmazási területek: fogyasztó, vállalat, kormányzat   154
11. Preferencia, hasznossági függvény, racionalitás — Bírálat        157
   11.1. A statikus, leíró értelmezésről                             157
   11.2. Az összehasonlítható döntések konzisztenciája               158
   11.3. A döntés külső körülményeinek változásai                    160
   11.4. A döntésthozó relatív helyzetének változásai                163
   11.5. A preferenciákat befolyásoló egyéb hatások                  165
   11.6. Bizonytalanság                                              166
   11.7. Felesleges láncszem a döntések magyarázatában                 170
   11.8. Az okos viselkedés normái                                   172
   11.9. Kormányzati döntések                                        175
12. Aspirációs szint, intenzitás                                     179
   12.1. Az aspirációs színt fogalma                                 179
   12.2. Jelölések az extenzív mutatókhoz                            184
   12.3. Feszültség                                                  185
   12.4. Az aspiráció kialakulásáról                                 186
   12.5. Az aspirációtól a döntésig                                  187
   12.6. Az aspirációtól a döntésig: a népgazdasági tervezés példája 190
   12.7. Intenzív mutatók — Bevezető példák                          191
   12.8. Gazdasági példák                                            194
   12.9. Az intenzitás definíciói                                    196
   12.10. Összehasonlítás                                            198
13. A rendszer vegetatív működése                                    201
   13.1. Az élő organizmus analógiája                                201
   13.2. A vegetatív működés — első megközelítésben                  202
   13.3. Készletek és tartalékok                                     203
   13.4. A vegetatív és a magasabb rendű működés elhatárolása        206
   13.5. Főbb megállapítások; összehasonlítás                        210
14.Adaptáció és szelekció                                            213
   14.1. Adaptáció és szelekció az élő organizmusok világában        213
   14.2. Elsődleges és másodlagos adaptáció                          214
   14.3. Adaptív tulajdonságok                                       215
   14.4. Szelekció                                                   221
   14.5. Összehasonlítás                                             223
   14.6. „Kvantum-ökonómia"                                          225
.15. Osztályozás és aggnegáció                                       229
   15.1. Egyedi leírás és aggregálás                                 229
   15.2. Példa: a beruházási függvények                              230
   15.3. Tipológia, osztályozás                                      234


16. Gazdasági rendszerek működésének összefoglaló jellemzői                  237
   16.1. Kívánalmak                                                          237
   16.2. A rendszer teljesítménye                                            240
   16.3. Rendszerek összehasonlítása                                         242
   16.4. Összehasonlítás                                                     243

III. RÉSZ • NYOMÁS ÉS SZÍN/ÁS A PIACON
17. A piac                                                                   247
   17.1. A téma kijelölése                                                   247
   17.2. Az elemi kontraktuskötő folyamat                                    248
   17.3. A piac definícióí                                                   252
   17.4. A piac közlési struktúrája                                          253
   17.5. Összehasonlítás                                                     254
18. Kereslet és kínálat, vételi és eladási szándék                           255
   18.1. A közhelyek                                                         255
   18.2. A szabályozási és reálfolyamatok elhatárolása                       256
   18.3. Az eladási és vételi szándék érlelődése                             259
   18.4. Az eladási szándék, az eladás, a termelés és a készlet összefüggése 263
   18.5. Összehasonlítás                                                     264
19. Nyomás és szívás                                                         267
   19.1. A „hiánycikkek"                                                     267
   19.2. A vételi szándék kényszerű korrekciója                              269
   19.3. A vevő aspirációjának feszültsége                                   270
   19.4. Az eladó hiányhelyzet esetén                                        275
   19.5. Az eladó „sorban án-                                                276
   19.6. Összefoglaló definíciók és megállapítások                           279
   19.7. A megfigyelés és mérés problémái                                    282
   19:8. A keresleti és kínálati függvényekről                               284
   19.9. Összehasonlítás                                                     285
   19.10. Gazdaságtörténeti kiindulópontok                                   287
20. Volumen és minőség                                                       289
   20.1. A gépkocsi és a textília példája                                    289
   20.2. A volumen növekedése                                                293
   20.3. A minőség fogalma                                                   294
   20.4. A forradalmian új termékek                                          296
   20.5. Fokozatos gyártmányfejlesztés                                       302
   20.6. A világszínvonal követése                                           303
   20.7. A minőség megbízhatósága                                            304
   20.8. V-tevékenységek és Q-tevékenységek                                  305
   20.9. Összehasonlítás                                                     306
21. A disequilibrium következményei                                          309
   21.1. Volumen, ráfordítások                                               309
   21.2. Minőség                                                             311
   21.3. Erőviszony és verseny                                               316
   21.4. Adaptáció                                                           318
   21.5. Szelekció és koncentráció                                           320


    21.6. Az eladó és a vevő közlési kapcsolata                               323'
    21.7. A hatások áttekintése — Ellentendenciák                             324
    21.8. Feszültség                                                          326.
    21.9. Intenzitás                                                          327
    21.10. Normatív álláspont                                                 331.
    21.11. Összehasonlítás                                                    331
22. A feszültségek újratermelése                                              335
    22. 1. A téma körülhatárolása                                             335
    22. 2. Szívás: fogyasztói szándékok                                       336.
    22. 3. Szívás: „feszített" termelési tervek, strukturális aránytalanságok 338
    22. 4. Szívás: a beruházások                                              339
    22. 5. Szívás: együttes áttekintés                                        342
    22. 6. A nyomás újratermelése                                             344
    22. 7. Átmenet nyomásból szívásba és vice versa                           347
    22. 8. Kitérő : a magyar gazdaságvezetési reformról                       349
    22. 9. Összehasonlítás: Túlkínálat és túlkereslet                         352
    22.10. Összehasonlítás: Makro- és mikroökonómia                           354
    22.11. Kutatási feladatok                                                 354
23. Piac és tervezés                                                          357
    23.1. Két végletes nézet                                                  357
    23.2. A két alrendszer összehasonlítása                                   358
    23.3. A piac és a terv kombinációját meghatározó tényezők                 360
    23.4. Összehasonlítás                                                     365
IV. RÉSZ • VISSZAPILLANTÁS ÉS ELÖRETEKINTÉS
24. Elmélettörténeti előzmények és rokon irányzatok                           369
    24.1. A tárgyalás áttekintése                                             369
    24.2. Az előzmények összefoglalása                                        370
    24.3. Fogyasztási, termelési és piaci elméletek                           371
    24.4. Barone és Lange szocializmus-modelljei                              372
    24.5. Jóléti függvény, össztársadalmi optimalizálás                       373
    24.6. Az árnyékárakkal szabályozott gazdaság                              374
    24.7. Neoliberális elképzelések                                           377
    24.8. A termelési árak                                                    378
    24.9. Az egyensúlyelmélet és a politika                                   380
    24.10. A hibák megrögződésének magyarázatához                             381
25. Az egyensúlyelmélet megreformálása és az éj irányzatok                    387
    25.1. Reform versus elkanyarodás                                          387
    25.2. Az ortodox alapfeltevések feloldásának kísérleteiről                388
    25.3. Új közgazdasági áramlatok. Formalizált modellek                     392
    25.4. Új közgazdasági áramlatok. Verbális művek                           395
    25.5. A gazdasági rendszerelmélet szétesettsége                           397
26. Utószó                                                                    399
Irodalomjegyzék                                                               403
Névmutató                                                                     423
Tárgymatató                                                                   427'

Anti-equilibrium