Aradi vértanuk albuma

Aradi vértanuk albuma. Arad sz. kir. város közönsége és az aradi „Kölcsey-Egyesület” megbízásából szerkesztette Varga Ottó. Ötödik kiadás. Budapest, [1902]. Lampel R. – Wodianer F. és Fiai (ny.) 1 t. (feliratozott hártyapapírral védett kőnyomat) + 297 + [3] p. + 1 t. (feliratozott hártyapapírral védett kőnyomat) + 7 hasonmás (részben feliratozott hártyapapírral védett kétleveles levél-hasonmások). A nemzeti emlékezetben őrzött szabadságharc Aradon kivégzett tábornokainak méltó megünneplésére már a kiegyezés pillanatától, 1867-től születtek tervek. Több emlékműterv is született, ezek közül végül Zala György szoborkompozíciója valósult meg: az aradi színhelyen 1890. október 6-án avatták fel a Szabadság-szobrot. Albumunk első kiadása is ebből az alkalomból készült, versekkel, visszaemlékezésekkel, levél-hasonmásokkal, valamint oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközti rajzokkal. Illusztrálták: Zichy Mihály (kőnyomatok), Benczúr Gyula, Benczúr Béla, Papp Henrik, Mannheimer Gusztáv, Jendrássik Jenő, Baranski Emil. A kötet a tábornokok rövid pályaképe, a világosi fegyverletétel, a kivégzés körülményeinek ismertetése és a Haynau-, Bach-rendszer rövid kritikája után a vértanúk kultuszát, majd Arad város példátlan gazdasági fejlődését ismerteti. Jóllehet Arad városa a századfordulón még döntően magyarlakta település volt, a munka a századfordulós (és bizonyos szorongást tükröző) nemzetpolitika jegyében függelékként közli Concha Győző „A magyar faj hegemoniája” című cikkét, amely a magyarság és németség civilizációteremtő ereje mellett érvel. Az ötödik kiadás megjelenéséről a korabeli sajtó így ad hírt: „Az aradi vértanuk csak Aradon látható, érczből emelt emlékszobra mellett Arad város közönsége és az aradi Kölcsey-egyesület egy mindenütt látható és mindenki által megszerezhető irodalmi emléket is akart létesíteni. […] Így született meg Varga Ottó szerkesztésében az Aradi Vértanuk Albuma, mely egyre fényesebb kiállításban, ezúttal ötödik kiadásban kerül a nagy közönség elé. E könyv a vértanuk alakja köré csoportosítva leírja a szabadságharczot, a harcz utolsó napjainak szomorú eseményeit, a legázolt haza sorsát és hogy a gyászból, pusztulásból mint ébredt uj életre a nemzet és a bitófák gyalázatából mint kelt ki a vértanuk dicsősége. […] A könyv három részből áll: A küzdelem, Golgotha és Apotheozis. A szöveget egymásnak kezet adva, lehetőleg egykorúak, jeles írók írták. Az albumot száznál több kiváló művészi illusztráczió ékesíti. Megható emlékművé avatják az albumot a képeken kívül a gazdag, értékes mellékletek, főleg a vértanúk utolsó leveleinek hü autogrammjai.” (Magyar Szemle, 1902. június 22.) Aranyozott, festett, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben (Leszik Károly, Budapest), vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.

Mutass kevesebbet