Arany idők - Eszmék és emberek gróf Teleki László neveltetésében

Miért nevezte "arany idők"-nek gyermekéveit gróf Teleki László (1811-1861), kora egyik legismertebb közéleti szereplője? Boldogság és kötelesség, felfedezés és tanulás, szorgalom és szorongás miként jellemezték felnevelődését? - Fábri Anna új könyve a választ a tiszta jellemű, kiemelkedő értelmű és tragikus sorsú politikus gyermekkori naplójából és apjának korábbi nevelési "Tanácsadás"-ából kiindulva keresi. Ismerteti és elemzi e kiváló református grófi család körültekintő és áldozatos nevelési gyakorlatát. A francia szellemi nagyságokkal érintkező nagyapa, Teleki József idejéig visszatekintően mutatja be a folytonosan megújuló pedagógiai tanokhoz, eszmékhez és helyekhez fűződő szálakat, megjeleníti Pestalozzi és mások nevelőintézeteit és módszereit, illetve Göttingent, a protestáns egyetemi oktatás korabeli fellegvárát, ahol a fiatal grófok és a feladatukra módszeresen előkészített nevelőik nemzedékei tanultak. Kiadatlan levelek, iratok, emlékezések alapján ismerheti meg az olvasó a Teleki család vallási kultúráját, társas életét, otthonait: a sziráki kastélyt és a pesti palotát, olvasmányokat, beszélgetéseket és játékokat, magát a családot, a korán megözvegyült anyát és a gyámot, a jóval idősebb testvért, az Akadémia első elnökét. Kirajzolódik a házi nevelő alakja, feladatköre és neveltjével való bonyolult kapcsolata, valamint az a sokrétű erkölcsi és művelődési eszmény, amely felkészíti a grófi gyermeket társadalmi helyére és hivatására. - A szerző a több évtizedes tudósi-tanári munkája során felhalmozott árnyalt és gazdag korismeretét e különleges könyvben finom beleérző-ábrázoló írásmóddal nyújtja át olvasójának, egyszerre kínálva részletes elemzéseket, összegző értelmezéseket és mához szóló tanulságokat.

Mutass kevesebbet