Arianna

A dácsi nagy homokpuszta szélén, ahol már feketedik a föld, magányos tanya áll akácos közepette. Kicsi, fehérre meszelt lakóháza van, amelynek egyetlen ékessége a hozzáépített vadszőlőlugas. A telep a sík földön elhagyott és unalmas benyomást kelt. A kertje se nagyon viruló, mivel a tyúkok reggeltől estig ott kaparásznak. Naponta ugyan tízszer is kizavarják a baromfit, de a következő percben csak ott kotkodácsol megint. A ház mögött kifeszített kötélen fehérnemű szárad ... A cselédudvaron egy öreg béres kalapálgat valami szerszámon, három lenhajú, szurtos gyerek meg komoly arccal nézi. Ki hinné, hogy ebben a házban a párisi Figaro-t járatják és Bourget-t meg Prévost-t olvassák? Pedig így van. A párizsi lap előfizetője és a francia szerzők olvasója a tanya úrnője, Zajcsáryné. Elvált fiatal asszony. A szép jelzőt nem tettem eléje, mivel az ízlés végre is sokféle, Zajcsáryné pedig éppen azok közé tartozik, akik némelyeknek nagyon, sokaknak meg sehogy sem tetszenek...

Mutass kevesebbet