Aszály / Gyepsor / Napszámos énekek

A kötetben Veres Péter ismeretlen, nemrég előkerült első regénye az Aszály, a harmincas években írt elbeszélései és a korai prózájával egy időben született versei kaptak helyet. Ebből a több műfajú könyvből nemcsak az induló Veres Péter írói arcát ismerheti meg az olvasó, hanem a forradalmárt is, aki a legnépesebb és legmegnyomorítottabb osztály, a falusi szegénység helyzetének bemutatásával és indulatainak megszólaltatásával sürgette a megváltást jelentő társadalmi változást. S a kötetben már benne van az író "növésterve", az egész életmű alaprajza is. Az Aszály egy falusi szegényember reménykedésének, vergődésének és öntudatra eszmélésének története. A vagyonszerzés, az önállósodás illúzióiból és lehetőségeiből kiforgatott Sipos Gábort a hiábavaló kísérletek, a kudarcok után a keserűség viszi vissza sorstársai, a nincstelenek közé, a hangyabolyba, melyhez reményeivel és szándékaival egy időre hűtlenné vált. A regény megdöbbentő hitelességgel mutatja be a főhős világát és sorsát. Ez a hitelesség a tények természetrajzában, a pontos leírás dísztelen, kemény realizmusában teljesedik ki. A Gyepsor elbeszéléseiről Nagy Lajos így írt a negyvenes évek elején: "...a történetek szépek. Szépek, mert igazak, mert rajtuk és bennük az életsorshoz való hűség. Mert az első mondataikban életre kelnek, s mindvégig élnek. Él bennük a gyepsor, a falunak ez a szegénynegyede, élnek az alakok, él a ház, az udvar, a táj. Az élet művészi valósága ez, azért mert hazugság nélkül való." A Napszámos-énekek-et az életművet tápláló és természetében meghatározó írói indulat teszi széppé és izgalmassá. A nagylélegzetű szabad versekben Veres Péter lírai hitelességgel vall helyzetéről, sorsáról és feloldhatatlan írói elkötelezettségéről.

Mutass kevesebbet