Asztali örömök a régi Óbudán

Az Óbuda-Békásmegyer utóbbi évszázadait bemutató „Helytörténeti füzetek" sorozat a magyar honfoglalás millecentenáriumán, 1996-ban indult. Az első füzet a kerület történeti kronológiáját tekintette át. A rákövetkező évben az aquincumi víziorgona újabb rekonstrukciójáról számoltunk be és két 100 éve alapított intézményre emlékeztünk, a Szent Margit Kórházra és a Kisfaludy Színházra. 1998-ban, a városegyesítésre emlékező kiadványaink még nem láttak napvilágot, de kézirat formájában léteznek. Az idén a „Volt egyszer egy hajógyár... " és az „Asztali örömök a régi Óbudán" című helytörténeti füzetek jelentek meg, az utóbbit éppen most tartják a kezükben. A sorozatot útjára indító Tarlós István, polgármester felhívta a sorozat szerzőinek a figyelmét arra, hogy a lokálpatriotizmus megerősítéséhez nem elég a száraz történelmi tények ismerete. Ahhoz, hogy az utóbbi évtizedekben ideköltözött polgárok is megszerethessék szűk pátriájukat, meg kell ismerniök a helyi „ízek" és „illatok" világát is. Nos, Dr. Varsányi Lívia visszaemlékezése a régi Óbuda asztali örömeire, tudományos igényességgel, mégis színesen, „ízesen" szolgálja ezt a célt. A hazai táplálkozástörténeti kutatást gazdagító dolgozat tanulságos a soknemzetiségű helyi társadalom kulturális antropológiai, néprajzi megismerése szempontjából is. A visszaemlékezésből képet kaphatunk a társadalom rétegződéséről, az interetnikus kapcsolatokról az asztali örömök tükrében. Megtudjuk, hogy a század első felében hogyan élt egy jómódú óbudai polgári család, milyen volt a konyha, mint a családi élet legfontosabb színtere, miként történt az élelmiszerek beszerzése, mit ettek és ittak a hétköznapokban, vasárnapokon és az ünnepi időszakokban. Találunk egy-két receptet, amely a régi ízeket mindannyiunk asztalára visszavarázsolhatja.

Mutass kevesebbet