Atlantisz

Platón, a nagy görög bölcselő 2300 évvel ezelőtt két dialógusában, a Timaioszban s a Kritiászban érdekes történetet örökített meg Atlantiszról, a Herkulés oszlopain túl fekvő, titokzatos Atlanti-óceán elpusztult földségéről. Líbia és Ázsia nagyságával felérő területnek mondja Platón az elsüllyedt Atlantiszt. Líbián és Ázsián korának emberei Észak-Afrikát és Kisázsiát értették. Két és fél évezred alatt számos - történelmi hitelességűnek tetsző legendát jegyzett fel a kultúrhistória. Sok-sok rejtély izgatta a tudósok és laikusok fantáziáját. De talán egyetlenegy sem vonzotta a kutató fantáziáját annyira, mint Atlantisz. Valóság-e az állítólag Szókratész által Egyiptomból áthozott legendás föld története, avagy pusztán költői-bölcseleti alkotás, amelynek az volt a célja, hogy az ősi Athén és Atlantisz élethalálharcában Platón kifejtse elképzelését mintaállamáról? Egy szóval Atlantisz Platón utópiája volt-e, avagy valóban létezett az Atlanti-óceánban fekvő, gyönyörű kultúrát kivirágoztató föld, amely egyetlen nappal és éjszakán áldozatul esett egy óriási méretű természeti katasztrófának? Negyedszázezernél több tanulmányt, könyvet eredményezett idáig az Atlantisz-problémával foglalkozó irodalom. A könyvtárat kitevő művek legnagyobb része - ha jó szándékkal is, de kellő tudományos felkészültség nélkül nyúl a kérdéshez. Sok kiváló kutató viszont elfogadja Platón elbeszélésének történeti magvát, és tudományos apparátussal fölszerelve kutatja, hogy az Atlanti-óceán vagy a Földközi-tenger térségének melyik részén nyomozható az elsüllyedt földrész és annak magasfokú kultúrája. Stegena Lajos a geofizikus és geológus tudós felkészültségével keresi a probléma megoldását. Felsorakoztatja a Földnek és a Kozmosznak mindazokat a hatalmas erőit, amelyek katasztrofális pusztítást okoztak, és amelyekről feltételezhető, hogy Atlantiszt megsemmisíthették. Ilyen erőket azonban nem talál. Az oceanografia eredményeit segítségül híva keresi az Atlanti-óceán fenekén egy elsüllyedt nagy föld nyomait. Nem találja. kutatása negatívummal zárul. Könyvének ez az első része mégsem kiábrándító. A legendás Atlantisz kutatása szerző számára csak keret ahhoz, hogy kutassa és végül is megtalálja az igazi Atlantiszt, az emberi kultúra bölcsőjét, ahonnan a műveltség gyökere szétterült és betöltötte a földkerekséget. munkájának ez a kultúrtörténeti része valóságos tudományos detektívmunka, amelynek minden mozzanata érdekes, lebilincseli az olvasót. Ha Stegena könyve nem is tesz pontot az Atlantisz-kutatásokra, ha a hiszékenyek fantáziájából nem is kergeti ki a legenda csökevényeit, arra mindenesetre alkalmas, hogy az elfogulatlan olvasó tisztán lásson ebben a kérdésben.

Mutass kevesebbet