Az Abszolútum odisszeája a buddhizmusban

A buddhizmus az utóbbi fél évszázad során nagy népszerűségre tett szert a nyugati műveltségű világban. A hirtelen ránk zúdult irodalomáradat azonban nemcsak az információ gazdag tárháza, hanem egyúttal félreértések és konfúziók rejtett forrása is lehet. Ugyanis a buddhizmusnak - akár mint egésznek, akár egyes irányzatainak - gyakran egymással merőben ellentétes értelmezéseivel találkozunk. Ami az egyik fél számára negatív tartalmú, egy végső, abszolút valóság létét tagadó bölcseleti és a totális kialvást célzó megváltásrendszer, az a másiknak pozitív töltetű, egy végső, abszolút valóság létezését igenlő és végcélként az azzal való azonosulást hirdető misztikus vallás. Az olvasót ez elbizonytalaníthatja, és megnehezítheti számára a helyes megértést. Liptay Lothar vezérfonalat kíván adni az eligazodáshoz. Abból az alapelvből indul ki, hogy a sokrétű buddhizmust nem lehet globálisan, hanem csak egy-egy korszakán, illetve irányzatán belül minősíteni, végigvezeti olvasóját "a pozitív és a negatív elem (az Üresség és a teljesség, a Nihil és az Abszolútum) buddhizmuson belüli dinamikája fejlődéstörténeti útvonalának" fő állomásain. Külön érdekessége a könyvecskének a buddhizmus hua-yen nevet viselő irányzatáról szóló fejezet, mely irányzat világképét a szerző a modern fizikáéval állítja párhuzamba. Liptay Lothar tömör ismertetést nyújt a főbb buddhista irányzatokról, sok hasznos információt szolgáltatva rólunk.

Mutass kevesebbet