Az admonti biblia

A bécsi Österreichische Nationalbibliothek méreteiben, kivitelezésében egyik legimpozánsabb román kori festményekkel díszített kézirata a Cod. ser. nov. 2701-2 jelzetű, egykor az admonti St. Blasius bencés apátságban őrzött biblia. A kódex neve a szakirodalomban változó. A legkorábbi Gutkeled biblia névben a csatári (Zala megye, veszprémi püspökség) bencés apátság felett kegyuraságot gyakorló és a biblia későbbi sorsában is szerepet játszó nemzetség neve érvényesül. A későbbi Gebhard biblia elnevezés alapja egy kegyes hagyomány, miszerint a kézirat az admonti apátság alapítójának, Gebhard salzburgi érseknek az ajándéka lenne. Majd a Csatári biblia névben az egykori magyarországi őrzési hely kapott hangsúlyt, az Admonti bibliában pedig a későbbi birtokos. A kézirat a Vulgata szerinti Ó- és Újszövetséget tartalmazza, tehát Biblia Sacra. Két kötete egyenként 560 x 410 mm nagyságú, vagyis óriásfólió. Az első kötet 262, a második 234 levélből áll. Anyag pergamen. A latin nyelvű szöveg végig azonos, román kori könyvírással készült. A szövegtükör 475 X 305 mm. Az írás kéthasábos, oldalanként 52-53 soros. Későbbi kezek javítottak és töröltek a biblia szövegében. Az eredetileg üresen hagyott helyeken, lapszéleken néhány 12-15. századi bejegyzés olvasható. a szöveget barnás tintával írták, a szövegkezdetek és a nagyobb betűk míniummal készültek.

Mutass kevesebbet