Az Afrika Korps I.

1941. ​elejére az angol csapatok előrenyomultak Észak- Afrikában. Megsemmisítették a teljes 10. olasz hadsereget, elfoglalták Kirenaikát és készen álltak arra, hogy tovább folytassák győzelmes előrenyomulásukat. Két hónappal később azonban a helyzet megváltozott. Az ellenség az egyiptomi határon állt, és ostrom alá vette Tobrukot. Mi okozta a hadiszerencse ily hirtelen megváltozását? A kairói hastáncosnők és bártulajdonosok miért tartották fontosnak, hogy olasz és német szótárakat szerezzenek be a lehető legsürgősebben? A válasz egyszerű: megérkezett a hadszíntérre Erwin Rommel és a legendássá vált Deutsches Afrika Korps. Hitler – akit rendkívül aggasztott az Észak-Afrikában harcoló olasz erők összeomlásának lehetősége – maga döntött úgy, hogy német csapatokat vezényel a hadszíntérre visszavonuló, demoralizált szövetségese támogatására. 1941. február 14. és 20. között érkeztek meg a DAK első egységei Tripoliba, és összecsaptak a britekkel. Erwin Rommel, a Sivatagi Róka parancsnoksága alatt az Afrika Korps hamarosan a II. világháború egyik leghíresebb harcoló alakulatává vált. Az Alexandriába vezető út című első kötetben George Forty az Afrika Korps sivatagi háborúja első, eseménydús évének legemlékezetesebb pillanatait követi nyomon. Természetesen már sok könyvet írtak az észak-afrikai háborúról. A kötetet mégis egyedülállóvá teszi az, hogy ebben a történetet az Afrika Korps katonái mondják el a saját szavaikkal, és visszaemlékezéseiket látványos, korábban nem publikált fényképfelvételek illusztrálják.

Mutass kevesebbet