telefon ikon

szív ikonember ikon
Kosár gomb ikonKosár
Schopenhauer, Arthur

Az alap tételéről - Kant filozófiájának kritikája

Schopenhauer, Arthur - Az alap tételéről - Kant filozófiájának kritikája, Budapest 2013 antikvár könyv
Thumbnail kép
Thumbnail kép
Thumbnail kép
Thumbnail kép
szürke csillagszürke csillagszürke csillagszürke csillagszürke csillag

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 3 600 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Semmi sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására. A jelen kötet első írása, az alapról szóló tanulmány az alap tételét a preszókratikusokig visszanyúlva elemzi. Schopenhauer az elégséges alap ún. „négyszeres gyökerét” (a keletkezés, a megismerés, a létezés és az akarat összefüggésében tételezett alapot) vizsgálva a kritikai transzcendentalizmus egyik legátfogóbb kifejtését nyújtja. Ehhez a kritikai kifejtéshez illeszkedik Schopenhauer két nagyobb szabású, szintén a jelen kötetben szereplő Kant-értelmezése is, amely – az alapról szóló tanulmányával együtt olvasva – már a fenomenológiai és posztmodern gondolkodás jó néhány alapbelátásához készíti elő az utat.

Mutass kevesebbet

könyv ikon

Bővebb leírás

felfelé tartó nyíl, részletek elrejtése
ISBN:9789632366845
Sorozatcím:Germanizmusok
Kiadó:L'Harmattan - Könyvpont
Kiadás éve:2013
Kiadás helye:Budapest
Nyomda:Robinco Kft.
Kötés típusa:ragasztott papír
Terjedelem:390
Fordítók:Kurdi Imre
Nyelv:magyar
Méret:Szélesség: 15.50 cm, Magasság: 21.50 cm
Súly:0.00 kg
Kategória: Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

szív ikon

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

papírlap ikon

Megnézem a tartalomjegyzéket!

felfelé tartó nyíl, részletek elrejtése

Schopenhauer, Arthur

szemüveg ikon, szerzőfigyelő ikon

Szerzőfigyelő

1788 - 1860

Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német metafizikus aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című fő művének és a maró hangulatú esszéinek köszönhette. A köztudatba „a pesszimizmus filozófusaként” vonult be, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz tréfának tartotta.

Schopenhauer, Arthur további könyvei

balra tartó nyíl ikon, ugrás az előző könyvre
jobbra tartó nyíl ikon, ugrás a következő könyvre
Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Paraenezisek és maximák
Paraenezisek és maximák

Schopenhauer, Arthur

Kiadás éve: 1908

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Paraenezisek és maximák
Paraenezisek és maximák

Schopenhauer, Arthur

Kiadás éve: 1908

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Paraenezisek és maximák
Paraenezisek és maximák

Schopenhauer, Arthur

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Az akarat szabadságáról (reprint)
Az akarat szabadságáról (reprint)

Schopenhauer, Arthur

Kiadás éve: 1991

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Paraenezisek és maximák
Paraenezisek és maximák

Schopenhauer, Arthur

Kiadás éve: 1908

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Paraenezisek és maximák
Paraenezisek és maximák

Schopenhauer, Arthur

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Az akarat szabadságáról (reprint)
Az akarat szabadságáról (reprint)

Schopenhauer, Arthur

Kiadás éve: 1991

Előjegyezhető

Megtekintés ikon
Schopenhauer, Arthur - Az ideálisról és reálisról szóló tan
Az ideálisról és reálisról szóló tan

Schopenhauer, Arthur

Kiadás éve: 1995

Előjegyezhető

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...
Megértésüket köszönjük,
Régikönyvek.hu