Az alkonzul

Marguerite Durasnak, a Moderato Cantabile, az Oroszlánszáj és A szerető szerzőjének ezt az 1966-ban megjelent regényét először veheti kézbe a magyar olvasóközönség. Az írónő, akárcsak többi művében, itt is a távol-keleti lét sajátos jellegéről vall, sejtelmesen, szuggesztíven, zeneileg megkomponált prózával. A címszereplő fekete bárány az európai diplomaták közt: borzadva rebesgetik róla, hogy valami szörnyűséget csinált. Senki sem tudja azonban, pontosan mit és miért cselekedett a különc fiatalember, aki taszítja is, vonzza is a vele kapcsolatba kerülőket, a hazájuktól messzire szakadt előkelőségek túlfinomult, unott, ezoterikus világát. A cselekmény másik szála egy falujából elkergetett, megtébolyodott, a puszta létfenntartásért küzdő koldusnő már-már tudattalan létezését, pőre testi érzeteit mutatja be megdöbbentő drámai erővel. E két világ épphogy érinti egymást, de nem találkozik, nem is találkozhat, bár mindkettő sóvárog a másik után.

Mutass kevesebbet