Az állatok világa 1-10.

Brehm, [Alfred] Alfréd. Az állatok világa. 1–10. kötet. [Teljes.] Brehm Alfréd „Tierleben” című nagy művének magyarba átültetett kiadása. Chernel István, Csiki Ernő, Kohaut Rezső és Rátz István közreműködésével szerkeszti: Méhely Lajos. Budapest, 1901–1907. Légrády Testvérek (Kő- és Könyvnyomdai Műintézete). VIII + 704 p. + 17 t. (ebből 9 színes); XIII + [1] + 703 + [1] p. + 19 t. (8 színes); XIV + 766 + [2] p. + 21 t. (9 színes); XXI + [1] + 701 + [1] p. + 19 t. (tíz színes); XIII + [3] + 678 p. + 18 t. (9 színes); XV + [1] + 782 + [2] p. + 20 t. (10 színes); XII + 844 p. + 16 t. (9 színes); XVI + [2] + 524 p. + 11 t. (8 színes); XXXII + 651 + [1] p. + 20 t. (16 színes); XI + [1] + 837 + [1] p. + 18 t. (9 színes). Első magyar kiadás. /// I. kötet: Emlősök 1. Főemlősök, denevérek, bőrszárnyúak, ragadozók. II. kötet: Emlősök 2. Ragadozók, rovarevők, rágcsálók, foghíjasok. III. kötet: Emlősök 3. Patások, szirénak, cetek, erszényesek, csőrös emlős. IV. kötet: Madarak 1. Varjúszerű madarak. V. kötet: Madarak 2. Varjúszerű madarak, papagályszerű madarak, galambszerű madarak, tyúkszerű madarak, darúszerű madarak. VI. kötet: Madarak 3. Lileszerű madarak, úszószárnyúak, viharmadarak, vágómadarak, tüskésszárnyú madarak, nandúszerű madarak, szőrös madarak, strucszerű madarak. VII. kötet: Csúszómászók és kétéltüek. Páncélos gyíkok, teknősök, gyíkok, kígyók, felemásgyíkok, békák, farkos kétéltűek, lábatlan kétéltűek. VIII. kötet: Halak. IX. kötet: Rovarok, százlábúak, pókok. X. kötet: Alsórendű gerinctelen állatok. Héjjasok, puhatestűek, tüskésbőrűek, zsákállatok, molluszkoideák, férgek, tömlőbelűek és véglények. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal. A teljes Brehm nem csupán az állatvilág rendszerét írja le, hanem számos vadász-, felfedezői és kutatói anekdotát, néprajzi és művelődéstörténeti részletet illeszt az állattani szempontból rendszerbe sorolt állatok leírásához. A munka magyar kiadása ismerteti a Brehm rendszerezése óta eltelt időben feltárt új tudományos eredményeket, és helyenként vitába is száll a Brehm-féle koncepcióval. A magyar viszonyokhoz alkalmazott kiadás pedig azt jelenti, hogy a vonatkozó szócikkeknél magyar kutatók véleményét, illetve anekdotáit is olvashatjuk, sőt a szerkesztő olykor magyar költők versrészleteivel is élénkíti a prózastílust. A kötet a megfelelő fejezetekben beszámol olyan honi részletekről is, mint a sólymászat története Magyarországon. A munka második kiadása 1920-tól jelent meg, újabb átdolgozás és bővítés után már 19 kötetben. Egységes kiadói félbőr kötésben.

Mutass kevesebbet