Az állatorvos is ember

"Elhúzódott a függöny, s a világ leghíresebb állatorvosa zavartalan hunyorgott az ablakon beáramló napfényben. Nem hallottam, csak láttam, hogy azt mondja: "Jaj nekem, már megint!" (vagy valami hasonlót), aztán előjött, hogy autogrammal, dedikációval bocsássa útjukra a rajongóit. Később megtudtam, hogy mindig hajlandó fogadni az amerikai olvasókat, már csak azért is, mert először egy amerikai kiadónak jutott eszébe, hogy egy kötetben jelentesse meg két első könyvét, és végül ez hozta meg Herriotnak a világhírt. Most is Amerikában kiadott dupla köteteket nyomtak az orra alá dedikálni; egy philadelphiai nő elmondta, hogy angliai programjában mindössze a londoni Tower, a Buckhingham-palota, Stratford és Herriot szerepelt; most már elégedetten tér haza a trófeáival. Amikor elmentek a látogatók, és az író betessékelt a rendelőbe, azt mondta: - Nem is hinné, hogy az amcsik jobban értik a könyveimet, mint a honfitársaim. Az utóbbiak csupán azt látják bennük, hogy szórakoztatóan írok az állatok életének megmentéséről, de az amerikai azt is értékeli, ami a tulajdonképpeni célom volt: bemutatni Yorkshire szépségeit és lakóit a világnak, a farmerek kemény életét, no meg az állatorvosként is, amilyen még a penicillin feltalálása előtt volt."

Mutass kevesebbet