Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában

Name: Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában
Price: 1760.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Urbanek János
ISBN: 9630507242

Urbanek János - Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában, Budapest 1976 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 760 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Bővebb leírás

ISBN:	9630507242
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1976
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Akadémiai Nyomda
Borítótervezők:	Somlai Vilma
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	251 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.40 kg
Kategória:	Természettudomány / Fizika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

A szerkesztő előszava                                                      11
A szerző előszava                                                          13
1. A modern, fizikai világkép kialakulása                                  19

1.1 Tudományos ismereteink természete és jellege                           20
1.1.1. A fizikai valóság megismerésének alapproblémái                      20
1.1.2. Ismereteink természete, kialakulása és általános jellegzetességei   28
1.1.2.1. Az ismeret születése                                              28
1.1.2.2. Az objektív tükrözés forrása                                      29
1.1.2.3. Változó és változás; dolgok ós események                          29
1.1.2.4. A világ és világkép konvergenciája                                31
1.1.2.5. A konvergencia racionális és empirikus eszközei                   32
1.1.2.6. A konvergencia biztosítékai                                       33
1.1.3. Az egzakt tudományos ismeret                                        34
1.1.3.1. Az egzakt tudományos ismeret meghatározása                        34
1.1.3.2. A tudományos ismeretek racionális és tényoldali korrespondenciája 34
1.1.4. Az értelem ismeretformáló szerepe                                   36
1.1.4.1. A világ és világkép egysége az ismeretben                         36
1.1.4.2. A racionális ren.dszerezőképesség funkcionális ós strukturális tényezői 36 
1.1.4.3. A racionális rendszerezőképesség jellege és aktív, ill. passzív szerepe az
       ismeretek kialakításában                                            39
1.1.4.4. A logikai elemek kialakulásának strukturális jellegzetességei     40
1.1.4.5. A logikai következtetések és az intuíció ismeretformáló funkciói  44
1.1.5. A tapasztalat ismeretformáló szerepe                                45
1.1.5.1. Az észlelés lehetőségeinek szerepe az ismeretek kialakításában    45
1.1.5.2. A közvetlen és közvetett szemléletből eredő tudományos világkép;
       elemek                                                              46
1.1.5.3. A közvetlenül észlelhető és nem észlelhető fizikai objektumok     4'7
1.1.5.4. 1VIaluo- és mikrofizika                                           48
1.1.5.5. Matematikai és fizikai egzaktság                                  50
1.1.6. Az érvényesség kritériumai                                          53


1.1.6.1. Az érvényesség problematikája                                    53
1.1.6.2. Logikai és objektív érvényesség                                  54
1.1.6.3. A racionális érvényesség axiomatikus vagy lineáris kritériuma    56
1.1.6.4. Az objektív érvényesség progresszív approximációs vagy „hálós" kri-
       tériuma                                                            57
1.1.6.5. Az érvényesség alapjai                                           58
1.2. A fizikai törvényszerűségek természete és jellege                    58
1.2.1. A fizikai világkép modelljellege                                   58
1.2.1.1. Bonyolultság és egyszerűség a természetben                       58
1.2.1.2. A fizikai világkép loegyszerűsítését elősegítő objektív tényezők 60
1.213. A fizikai világkép modelljellegének fő vonásai                     61
1.2.2. A modell kialakításának alapjai és nehézségei                      62
1.2.2.1. A fizikai törvények, azok formanyelve és hierarchikus rendje     62
1.2.2.2. A történést szabályozó általános fizikai elvek                   63
1.2.2.3. A szintézist, ill. az általánosítást gátló tényezők              64
1.2.2.4. Egyneműség és sokrétűség                                         66
1.3. Fizikai világképünk alapvonásai                                      67
1.3.1. Dolgok és események                                                67
1.3.2. Kauzalitás ős véletlen                                             70
1.3.3. Kölcsönhatások                                                     81
1.3.4. Fizikai terek                                                      84
1.3.5. A geometriai tér és az idő                                         86
1.3.6. A lét és történés egysége                                          87
1.3.7. Permanencia és változás                                            88
1.3.8. Matéria                                                            90

2. Az anyag szerkezetére vonatkozó ismereteink kialakulása                92
2.1. A klasszikus fizika: a folytonos értékkészlet fizikája               93
2.1.1. A klasszikus fizika első szakasza                                  94
2.1.1.1. A prerelativisztikus klasszikás fizika általános jellemzése      94
2.1.1.2. A Newton-féle mechanika a Hamilton-elv tükrében                  96
2.1.1.3. A 1VIaxwell—Boltzmann-féle klasszikus statisztika                101
2.1.1.4. A Maxwell-féle klasszikus elektrodinamika                        102
2.1.1.5. A prerelativisztikus klasszikus fizika jellegzetes eredményei és érvé-
       nyességi határai                                                   106
2.1.2. A klasszikus fizika második szakasza                               107
2.1.2.1. A relativisztikus klasszikus fizika általános jellemzése         107
2.1.2.2. Az Einstein-féle relativisztikus mechanika a Hamilton-elv tükrében 108 
2.1.2.3. A relativisztikus klasszikus fizika jellegzetes eredményei és érvényes-
       ségi határai                                                       109


2.2. Kvantumfizika: a diszkrét értékkészletek fizikája                  110
2.2.1. A kvantumfizika elsó szakasza                                    112
2.2.1.1. A Planek-féle sugárzási törvény                                112
2.2.1.2. A Planck—Einstein-féle kvantumösszefüggés; fotonok             113
2.2.1.3. A Bohr—Sornmerfeld-féle hidrogénatom-modell                    114
2.2.1.4. A kvantálAg gondolatának kiterjesztése a bonyolultabb felépítésű ato-
       mokra                                                            129
2.2.1.5. Többelektronos atomok termrendszere                            132
2.2.1.6. A Pauli-féle kizárási elv                                      135
2.2.1.7. Az elektromágneses sugárzás megnyilvánulásának duális jellege  137
2.2.1.8. A Bohr-féle korrespondencia-elv                                138
2.2.2. A kvantumfizika második szakasza                                 142
2.2.2.1. Az anyag megnyilvánulásának duális jellege; de Broglie-féle anyag-
       hullámok                                                         142
2.2.2.2. A részecskékhez tartozó y hullám meghatározása                 144
2.2.2.3. A fp hullámok törésmutatója és csoportsebessége                146
2.2.2.4. Az anyaghullámokat jellemző mennyiségek és a mechanikai mennyisé-
       gek közötti összefüggések                                        147
2.2.2.5. A Fermat- és Maupertuis-elv között fennálló analógia           149
2.2.2.6. A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés minta dualitás elvének
       következménye                                                    150
2.2.3. A kvantumfizika harmadik szakasza                                157
2.2.3.1. A de Broglie-féle hullámmechanika Sehrödinger- és Heisenberg-féle
       továbbfejlesztése; a modern kvantummechanika alapvetése          157
2.2.3.2. A Schrödinger-féle hullámegyenlet                              159
2.2.3.3. A Schrödinger-egyenlet időtől függő alapja: az állapotegyenlet 160
2.2.3.4. Az állapotegyenlet differenciáloperátoros alakja               161
2.2.3.5. A y állapotfüggvény Born—Jordan-féle értelmezése               162
2.2.3.6. A kvantummechanikai atommodell                                 164
2.2.4. A kvantumfiTiko negyedik szakRAza                                175
2.2.4.1. A kvantummechanikai jelenségek operátoros leírása              175
2.2.4.2. A Heisenberg-féle folcserélési törvények                       176
2.2.4.3. A mágneses viszonyok tekintetbevétele az állapotegyenletben    180
2.2.4.4. A pályaimpulzus-momentum és -mágneses momentum, valamint az 
       ezekre vonatkozó felcserélési törvények                          181 
2.2.4.5. A sajátimpulzus-momentum (spin) és -mágneses momentum, valamint
       az ezekre vonatkozó felcserélési törvények                       183
2.2.4.6. A Pauli-egyenlet                                               185
2.2.5. A kvantumfizika ötödik szakasza                                  186
2.2.5.1. A részecskék azonosságának kvantumfizikai definíciója; szimmetrikus
       és antiszirn.metrikus állapotfüggvények                          187


2.2.5.2. A Pauli-féle kizárási elv hullámmechanikai értelmezése            I90
2.2.5.3. Kvantumstatisztikák; Fermi- és Bose-statisztika                   191
2:2.5.4. A fizikai állapot definíciója a klasszikus fizikában; kauz41isa,n definiált 
       állapotok                                                           198 
2:2.5.5. A fizikai állapot definíciója a kvantumfizikában; statisztikailag definiált
       állapotok                                                           198
2:2.5.6. Az állapotok szuperpozíciójának klasszikus és kvantumfizikai elve 199
2.2.5.7. A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés szabatosabb kvantum-
       mechanikai értelmezése                                              200
2.2.6. kVantumfizika hatodik szakasza                                      205
2.2.6.1. A relativisztikus kvantummechanika energiaoperátora               205
2.2.6.2. A Klein—Gordon-egyenlet                                           206
2.2.6.3. A Dirac-egyenlet                                                  207
2.2.7. A kvantumfizika hetedik szakasza                                    211
2.2.7.1. Kvantumelektrodinamika; magerőterek                               211
2.2.7.2. Az elemi részecskék kvantumtérelmélete                            213
2.3. A kvantummechanika posztulatorikus alapjai                            213
2:3.1. A kvantummechanikai állapot meghatározása kétféle komplex valószíni-
       cégi amplitúdóval (állapot- vagy hullámfüggvénnyel)                 216.
2.3.2. A kétféle komplex valószínűségi amplitúdó közötti összefüggés       218
2.3.3. Dinamikai mennyiségek átlagértékeinek a meghatározása               221
2.3.4. A kvantummechanika mozgásegyenlete                                  223
2.4. Kételyek és más lehetőségek                                           225
2.4.1. Véletlen és kauzalitás                                              225
2.4.2. Alkotó gondolkodás és realitás                                      235
2.4.2.1. Merészebb matematikai próbálkozások                               235
2.4.2.2. Kísérlet az anyag általános alapegyenletének az előállítására     236

Irodalom                                                                   244

Név- és tárgymutató                                                        245

Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Urbanek János

Urbanek János további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában

Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektrotechnikában

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Urbanek János

Urbanek János további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.