Az apaszerep története Norvégiában 1850-2012

Jorgen Lorentzen 1956-ban született Norvégiában. Irodalomtörténész, diplomamunkájában a Hamsun, Strindberg és Garborg műveiben fellelhető férfi- és apaszerepeket vizsgálta. E kötete megírása előtt számtalan levelet, naplót, nevelésről szóló szakirodalmat, különféle szépirodalmi művet böngészett át. A végeredmény, Az apaszerep története Norvégiában című kötet még a szakembereket is meglepte. E témában ez az első jelentős szakmunka Norvégiában. Amikor először fordultam azzal a Norvég Nemzeti Könyvtár munkatársaihoz, hogy történelmi szemszögből szeretnék könyvetírni az apaságról, csak néztek rám, majd arra a következtetésre jutottak, hogy ehhez nem tudnak segítséget nyújtani. Az apa, apák vagy papa, apaság címkék nem szerepelnek az archívumokban Az utóbbi két évtizedben hatalmas apasági forradalmat éltünk át Norvégiában. Férfiak arról írnak könyvet, hogy milyen fantasztikus is apának lenni, állami vezetők karjukon csecsemővel fényképeztetik magukat, a világhálón apák számára hoznak létre oldalakat, és ami persze a legfontosabb, a statisztikák szerint a férfiak többsége ma egészen másként vesz részt saját gyermekei ellátásában, mint korábban. A fenti változásokat minduntalan szembeállították a megelőző idők apaságával. Úgyszólván tökéletes egyetértés alakult ki arról, hogy korábban az apák távolságtartók, autoriterek voltak, esetleg egyszerűen távol maradók. Így a mi generációnk a negatív múlthoz hasonlíthatta magát. () Ennek az elképzelésnek akartam utánajárni, mármint annak, hogy tényleg minden olyan sokkal rosszabb volt-e korábban. Milyen az apák történelme? Mi volt az apák szerepe a régebbi időkben, hogyan boldogultak? Változott-e, és ha igen, hogyan, az apák fontossága az otthon és a gyerekek számára? Mit írtak az apákról, hogyan jellemezték őket? Milyen tényezők járultak ahhoz, hogy valaki jó, vagy éppen rossz apa legyen? írja a szerző könyvének bevezetőjében.

Mutass kevesebbet